Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: 4-12 cm átmérőjű; fiatalon domború, végül kiterül; közepén narancsos, téglavörös, vörösbarna, a széle felé okkersárga, sárgás színű; felülete sima vagy a széle felé rányomott burokmaradványokkal díszített; peremén gyakran szakadozott, cafrangos fátyolmaradványok láthatóak.

Lemezek: A tönkhöz nőttek, sűrűn állók; fiatalon halványsárgák, majd sárgásbarnák, végül olívszürkék, élük világosabb.

Tönk: 5-15 cm hosszú, 0,4-1,5 cm vastag; hengeres, sokszor görbe; sárgás, a töve felé téglavörös színű; felülete benőtten szálas, fiatalon pókhálószerű fátyla van, melynek szálas maradványa a tönk felső részében a spóraportól sötétre festődik.

Hús: Világossárga, a tönkben barnás; szagtalan, kesernyés ízű.

Spóra: Lilás-barna; 6-8 x 3-4.5μm; elliptikus, sima.

Előfordulása: Májustól decemberig, lombosfák korhadékán csoportosan növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező sárga kénvirággomba.

Megjegyzés: Hypholoma név jelentése- gomba szálak (hifák). A lateritium és a sublateritium érdemel némi magyarázatot:  Sub- egyszerűen azt jelenti, alacsonyabban lévő, vagy -alatti. A Laterit - azt jelenti, tégla színű (bár a tégla lehet bármilyen színű),  a legtöbb ember a téglavörös-re gondol, így a tégla szín erre utal. A jelenleg elfogadott egyedi név lateritium így találó elnevezés.

Fajleírás: 1762-ben Jacob Christian Schaeffer írta le ezt a fajt és nevezte el Agaricus lateritius-nak. Több mint egy évszázaddal később, 1871-ben a Der Führer in die Pilzkunde kiadványban Paul Kummer sorolta át a jelenlegi Hypholoma nemzetségbe. Az USA-ban a legtöbb mikológus a Hypholoma sublateritium (Schaeff.) Quel. nevet részesíti előnyben.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendAgaricales
4. CsaládStrophariaceae
5. NemzetségHypholoma

• Fajnév: lateritium
• A faj leírója: (Schaeff.) P. Kumm.
• Magyar fajnév: vöröses kénvirággomba
• Életmód: fán élő szaprotróf
• Étkezési érték: nem ehető