Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: Domború, majd lapos, széle néha felhajlott. Kicsi, 2-6 cm széles. Színe lehet sárgásfehéres, halvány rozsdaszínű, sárgásbarnás, egészen rozsdabarnáig. Közepe többnyire sötétebb.

Lemezek: Nem lefutók, fehérek vagy csak igen halvány sárgásak. Spórapora fehér.

Tönk: Rövid, egyenes, egyenletesen vastag, sima, 3-8 cm hosszú, 2-6 mm vastag. A kalaphoz hasonló színű, de sötétebb, élénk rozsdabarnás. Tövén gyakran fehér.

Hús: Fehéres-, halványbarna a kalapban igen vékony, a tönkben rostos, nem törékeny.

Spóra: Fehér; 4,5-6 x 3 µm; elliptikus, sima

Előfordulás: Erdők talaján, kora tavasztól késő őszig, seregesen terem az avaron- Mindenfelé igen gyakori gomba.

Fogyaszthatóság: Gyakran kissé avas, néha hagymára emlékeztető savanykás szaga van, máskor szagtalan- íze - különösen a fenyvesben termett példányoké - dohos. Kalapja ugyan ehető, de íze nem elsőrendű- Inkább más gombával keverve fogyasztható. Levesbe jó.

Összetéveszthetőség: A mérges gombák közül esetleg a parlagi tölcsérgomba emlékeztet rá, de az kissé lefutó lemezű, egyszínű, fehéres, tönkje egészen más. Inkább hasonlít az ehető mezei szegfűgombához, ezért gyakran szedik helyette "erdei szegfűgomba" néven. Legfeltűnőbb különbség köztük a termőhelyen kívül a szegfűgomba jellemző illata és az, hogy annak lemezei ritkán állók és halványbarnásak. Hasonlít még hozzá a nála kisebb, karcsúbb, és erősen fokhagymaszagú fokhagymagomba, amelyet fűszergombának is használnak.

Megjegyzés: Gyakran nagyon nehéz a különböző fülőke fajok meghatározása, alapos tanulmányozást igényel. A dryophila görög eredetű, a dryu=fa és a philos=barát szavakból ered. A gymnopus jelentése meztelen, csupasz láb.

Fajleírás: 1790-ben a francia mikológus Jean Baptiste Pierre Francois Bulliard írta le, majd adta a tudományos nevét Agaricus dryophilus. 31 évvel később Paul Kummer átnevezte Collybia dryophila-ra, amellyel napjainkig is elfogadott név volt. A jelenleg elfogadott tudományos név 1916-ban jött létre, amikor az amerikai William Alphonso Murrill a Gymnopus nemzetséghez sorolta, így a neve Gymnopus dryophilus lett.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendAgaricales
4. CsaládOmphalotaceae
5. NemzetségGymnopus

• Fajnév: dryophilus
• A faj leírója: (Bull.) Murrill
• Magyar fajnév: rozsdásszárú fülőke
• Életmód: talajlakó szaprotróf
• Étkezési érték: ehető