Fajkártyás tanulás

Leírás

Termőtest: Évelő, konzolos, pata alakú és vastag, rendszerint 10–20 cm széles, de nagyobb is lehet. Felszíne sima, kezdetben lakkszerűen fénylő, körkörösen zónázott. Színe a szélétől befelé fehéres, sárgás, barnássárga, narancsvörös, majd vörösbarna és szürkés; a jellegzetes vöröses-narancsos szegély jól elkülönül.

Termőréteg: A termőtest alsó oldalán található, csöves és évről évre új rétegekben képződik. Kezdetben krém- vagy sárgásfehér, később barnás; pórusai kerekdedek, sűrűn állók, általában 3–4 pórus/mm.

Tönk: Tönkje nincs, termőteste széles alappal közvetlenül a faanyaghoz kapcsolódik.

Hús: Vastag, kemény, fás és szívós, krém- vagy okkerszínű. Íze gyakran kesernyés, szaga gyenge, nem jellegzetes.

Spóra: Spórapora fehér. Spórái 4,1–5,2 × 2,1–3,1 µm méretűek, keskenyen ellipszoidok, simák, vékony falúak és színtelenek.

Előfordulás: Barnakorhasztó korhadékbontó, olykor gyenge parazita. Holt vagy sérült élő fák törzsén és tuskóin egész évben megtalálható; elsősorban lucfenyőn, erdeifenyőn és jegenyefenyőn, ritkábban égeren, nyíren, bükkön és más lombos fákon nő.

Fogyaszthatóság: Nem ehető. Fás, kemény termőteste étkezésre alkalmatlan.

Összetéveszthetőség: Hasonlíthat a bükkfa-taplóhoz vagy a deres taplóhoz, de a fehéres-sárgás-narancsvörös, jól elkülönülő szegélyzónák és a barnakorhadást okozó életmód jellemző rá.

Megjegyzés: A Fomitopsis név a latin fomes („gyújtós, tapló”) szóból képzett Fomes nemzetségnévből és a görög -opsis („kinézet”) utótagból áll; a kemény, fás termőtest taplószerű megjelenésére utal. A pinicola a latin pinus („fenyő”) és colere („lakni, megtelepedni”) szavakra vezethető vissza, a fenyőkhöz való gyakori kötődésre utal.

Fajleírás: Olof Swartz írta le először 1810-ben Boletus pinicola néven. Petter Adolf Karsten 1881-ben sorolta a Fomitopsis nemzetségbe.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendPolyporales
4. CsaládFomitopsidaceae
5. NemzetségFomitopsis

• Faj: Fomitopsis pinicola
• A faj leírója: (Sw.) P. Karst. (1881)
• Magyar fajnév: Szegett tapló
• Életmód: barnakorhasztó, korhadékbontó, gyenge parazita
• Étkezési érték: nem ehető