Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: 3–6 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, később enyhén tölcséresedő. Pereme sokáig begöngyölt. Nedvesen ragadósan nyálkás, szárazon fénylő; színe rózsás, kárminpiros vagy piszkosvörös, olykor világosabb foltokkal.

Lemezek: Ritkán állók, vastagok, a tönkre lefutók. Fiatalon fehérek, később szürkésre változnak, végül megfeketednek.

Tönk: 4–6 cm hosszú, 1–1,5 cm vastag, hengeres, lefelé elvékonyodó, fehéres, tövénél gyakran rózsás. Fiatalon fehér, pókhálószerű részleges burok borítja, amely elszakadva nyálkás gallérzónát hagy, majd a spóráktól sötétedik.

Hús: Fehéres, a kalapbőr alatt rózsás, nem színeződik. Illata gyümölcsös, íze enyhe.

Spóra: Spórapora sötét barnásfekete. Spórái simák, orsó alakúak, 14–20 × 5–6,5 µm méretűek.

Előfordulás: Mikorrhizaképző faj, savanyú talajú erdeifenyvesekben fordul elő szeptembertől októberig. Gyakran tehéntinóru társaságában terem; ritka faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de Magyarországon védett, ezért gyűjtése tilos.

Összetéveszthetőség: Hasonlíthat a vöröses nyálkásgombához, de az nagyobb, szárazabb termőtestű. A foltos nyálkásgomba kisebb, és termőteste feketén foltosodik.

Megjegyzés: A Gomphidius név a görög „gómphos” szóból származik, amely szeget, éket vagy csapot jelent; a termőtest alakjára utal. A roseus a latin „rosa” szóból ered, jelentése rózsaszín vagy rózsához hasonló, utalva a faj jellegzetes rózsás-vöröses kalapszínére.

Fajleírás: Elias Magnus Fries írta le először, majd 1838-ban ő helyezte a Gomphidius nemzetségbe.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendBoletales
4. CsaládGomphidiaceae
5. NemzetségGomphidius

• Faj: Gomphidius roseus
• A faj leírója: (Fr.) Fr. (1838)
• Magyar fajnév: Rózsaszínű nyálkásgomba
• Életmód: mikorrhizaképző
• Étkezési érték: ehető