Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd domború, végül lapos; közepén csúcsos púppal; fehéres alapon barnás színű, finom, szálas pikkelyekkel díszített, púpja sötétebb barna, sima.

Lemezek: Sűrűn állók, szabadok, szélesek, a tönk körül gyűrűben összenőttek; krémszínűek.

Tönk: 10-18 cm hosszú, 0,3-1 cm vastag; karcsú, gumós tövű; fehéres alapszínű, barnás, finom, márványszerű díszítéssel; elmozdítható gyűrűje van; a kalapból csuklósan kifordítható.

Hús: A kalapban puha, a tönkben szívós, rostos; fehér; jóízű és szagú.

Spóra: Fehér vagy halvány krémszínű; 13-16 x 8-9.5 μm; ellipszoid, sima.

Előfordulása: Májustól novemberig, lomb- és fenyőerdőben, erdőszélen növő gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de csak a kalapja.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező büdös őzlábgomba és húsbarnás őzlábgomba, az ehető nagy őzlábgomba és piruló őzlábgomba.

Megjegyzés: Mindig egyesével találjuk a kalapokat, néha többet is egymástól nem messze. A mastoidea jelentése nem teljesen tisztázott. A mastoid jelentése "több csontos egymással közlekedő üreg a halántékcsont csecsnyúlványában", ám valószínűbb egy másik jelentés, amely a női mellbimbóra utal. Az orvosi masto előtag a melleket jelenti. A gombára nézve ez utóbbi jut eszünkbe hamarabb.

Fajleírás: A basionym (alap neve) 1821-ből származik, amikor Elias Magnus Fries a Systema Mycologia kiadványban Agaricus mastoideus-nak nevezte. Korábban, 1801-ben, a dán botanikus Heinrich Christian Friedrich Schumacher (1757-1830) Agaricus umbonatus néven hivatkozott rá. A korai időkben rengeteg gomba egy hatalmas agaricus nemzetségbe tartozott. Azóta ezt számos nemzetségre osztották fel, például a macrolepiota nemzetségre, amelyet 2003-ban további nemzetségekre osztottak.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendAgaricales
4. CsaládAgaricaceae
5. NemzetségMacrolepiota

• Fajnév: mastoidea
• A faj leírója: (Fr.) Singer
• Magyar fajnév: karcsú őzlábgomba
• Életmód: talajlakó szaprotróf
• Étkezési érték: ehető