Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: 3-6 cm átmérőjű; fiatalon kúposan domború, harang alakú, majd ellaposodik, közepén púpos marad; széle bordás; rózsás, húsrózsás színű, szárazon kifakul.

Lemezek: Szélesen a tönkre nőttek, vagy szabadon állók, hasasok, szélesek, ritkán állók; fehéresek, majd halványrózsásak lesznek.

Tönk: 6-10 cm hosszú, 0,5-0,8 cm vastag; hengeres vagy alul kissé vastagabb; a kalaphoz hasonló színű; felülete sima, a tövénél szöszös.

Hús: Vékony, törékeny, vizenyős; fehéres, halvány rózsás színű; retekszagú és -ízű.

Spóra: Fehér; 7-9 x 4-5.5μm; ellipszoid, sima.

Előfordulása: Júniustól novemberig; lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Mérgező, muszkarin méreganyagot tartalmaz.

Összetéveszthetőség: Nagyon hasonlít hozzá a szintén mérgező, kisebb termetű, halványlilás színű retekszagú kígyógomba. Hasonlít még az ehető, kisebb termetű, ritkább és vastagabb lemezű, nem retekszagú húsbarna pénzecskegomba.

Megjegyzés: A rosea latin szó és rózsát jelent. A mycena jelentése az ókori görög város Mükéné nevéből származik.

Fajleírás: 1783-ban Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a fajt, és az Agaricus roseus nevet adta a fajnak. A jelenleg elfogadott tudományos neve 1912-ben alakult ki, amikor a porosz származású Eugen Gramberg (1865-1945) átsorolta a Mycena nemzetséghez, így a tudományos neve Mycena rosea lett.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendAgaricales
4. CsaládMycenaceae
5. NemzetségMycena

• Fajnév: rosea
• A faj leírója: Gramberg
• Magyar fajnév: rózsás kígyógomba
• Életmód: talajlakó szaprotróf
• Étkezési érték: nem ehető