Fajkártyás tanulás

Leírás

Süveg: 3-8 cm magas, 2-5 cm átmérőjű; kissé csavarodott, ráncolt, gyakran nyereg formájú, két- vagy három szabálytalan lapból összetett, széle hullámos; szabadon áll vagy kissé a tönkhöz nőtt; fehéres, fehéresokker színű.

Termőréteg: A lebenyes süveg felületét borítja.

Tönk: 4-7 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, lefelé kissé kiszélesedő, hasas; belül szabálytalanul üreges; felületén hosszirányú, kiálló bordák láthatóak, helyenként keresztirányú összeköttetésekkel; kívül-belül fehéres színű.

Hús: Vékony, törékeny; fehér színű; nincs különösebb szaga és íze.

Spóra: Fehér; 18-20 x 10-13μm; elliptikus, áttetsző - hyalin (üvegszerű)

Előfordulása: Augusztustól novemberig, erdőkben, erdei utak mentén növő, nem ritka faj.

Fogyaszthatóság: Gyengén mérgező.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a gyengén mérgező homoki papsapkagomba, de ennek kalapja sötétbarna, fekete, tönkje nem bordázott és tavasszal terem, ill. a szintén mérgező, bordás tönkű, szürke papsapkagomba.

Megjegyzés: A Helvella egy ősi aromás gyógynövény neve. A crispa latin eredetű, és azt jelent, hullámos vagy gyűrött - utalás a nyeregre, mint eltorzult kalapra.

Fajleírás: 1772-ben Giovanni Antonio Scopoli írta le ezt az erdei gombát, amelyet Phallus crispa-nak nevezett el. Ez arra utalt, Scopoli úgy gondolta, hogy közeli rokona a Phallus impudicus-nak (erdei szömörcsög). 1822-ben a svéd Elias Magnus Fries mikológus átsorolta ezt a fajt a Helvella nemzetséghez, és Helvella crispa néven ismerik azóta is.

Rendszertan

1. TörzsAscomycota
2. OsztályPezizomycetes
3. RendPezizales
4. CsaládHelvellaceae
5. NemzetségHelvella

• Fajnév: crispa
• A faj leírója: (Scop.) Fr. (1822)
• Magyar fajnév: fodros papsapkagomba
• Életmód: szaprotróf
• Étkezési érték: mérgező