Kalap: Tompán kúpos, közepe csúcsos, a szélén hullámos, nemritkán kissé kajla. 3-16 cm nagy, eléggé vékony húsú. Színe változatos, fehéres szürkés, szürkésbarnás, zöldesszürke, sárgásbarnás, de mindig sugarasan rajzolt, szálas, csíkos, fényes. Széle nemritkán behasadozott. Felülete olykor cserepesen repedezett.
Lemezek: Sűrűn állók, tönkhöz nőttek, néha kissé foggal lefutók is lehetnek. Eleinte fehéres szürkések, később lassan rózsaszínesek, végül barnás hússzínűek.
Tönk: Hengeres, gyakran felfelé vékonyodó, 4-15 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag. Gyakran hajlott, és néha csavarodó. Szálas-rostos, de eléggé törékeny. Színe fehér, fehéres vagy esetleg a kalaphoz hasonló. Felülete szálas, csíkos.
Hús: Puha, a tönkben szálas-rostos, csövesedő. Színe fehéres szürke. Szaga erősen, olykor kellemetlenül lisztszagú és lisztízű.
Fogyaszthatóság: Ehető, de nem elsőrangú. Sokfelé ismerik, és a májusi pereszkével együtt fogyasztják. Májusnál későbbi időben azonban még jó gombaismerő se szedje, mert több mérges gombával is összetéveszthető.
Előfordulás: Kora tavaszi gomba. Április végén jelenik meg, és májusban helyenként tömegesen terem, de kisebb számban ősszel újra előjöhet. Gyümölcsösben, kertben, erdőszélen, bokros legelőn, erdőirtásban, többnyire füves-bokros helyeken terem. Csak szilvafélék (szilva, kajszi, kökény stb.) és galagonya alatt található, mert ezekkel gyökérkapcsolt gomba.
Spóra: Rózsaszín; 9-11 x 7.5-10µm; öt vagy hét szögletű.
Összetéveszthetőség: A mérges gombák közül feltűnően hasonlít rá a Nagy döggomba, amelynek lemezei azonban fiatalon sárgásak, többnyire nagyobb termetű, erdőben, későbbi időben terem. A tövisaljagombához igen hasonlít a szürke vagy zöldesszürke kalapú szürke döggomba is, amely kisebb, törékenyebb és termőhelyben is különbözik. Hasonlíthat a tövisaljagombához a mérges Kerti susulyka, amelynek lemezei nem rózsaszínesek, hanem szürkésbarnák, és a mérges Téglavörös susulyka is, bár ennek a lemezei is végül szürkésbarnák, vörösbarnák lesznek, és az egész gomba vörösödik. Az ehető gombák közül felületesen hasonlít a Májusi pereszkéhez, amely feltűnően vastag húsú, fehér kalapú és fehér lemezű gomba. hasonló hete még a Tavaszi döggomba.
Megjegyzés: Sok ehető döggomba leírása megtalálható az irodalomban, de még a legjobb leírás sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tapasztalatlan gyűjtő össze ne tévessze hasonló, mérgező rokonaival. A clypeatus jelentése pajzsszerű.
Fajleírás: Ezt a lenyűgöző gombát tudományosan 1753-ban Carl Linnaeus írta le, és ő adta a nevét Agaricus clypeatus. Majd Paul Kummer mikológus 1871-ben, rendszerezte át ezt a fajt a jelenlegi nemzetségbe, így a kéttagú tudományos neve Entoloma clypeatum lett. Azóta már több változatát is felismerték, így a hivatalos nevezéktani (elsődleges) formája Entoloma clypeatum f.clypeatum lett.( L. ) P. Kumm lett.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Entolomataceae |
Nemzetség: | Entoloma |
Fajnév: | clypeatum |
A faj leírója: | (L.) P. Kumm. |
Magyar fajnév: | tövisaljagomba |
Életmód: | mikorrhizaképző(?), biotróf parazita(?) |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Tövisaljagomba - Entoloma clypeatum