Kalap: 5-10 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik, gyakran tompán púpos, végül kissé benyomottá, hullámos szélűvé válik; szürke, szürkéssárgás, világos olívszürke, száraz időben fehéresszürke; felülete csupasz, selymesen fénylő.
Lemezek: A tönkre kissé ránőnek, szélesek; fiatalon fehérek, majd rózsás színűek, végül rózsás-hússzínűek lesznek; élük többé-kevésbé behasadozó.
Tönk: 5-12 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; hengeres vagy lefelé elvékonyodó; fehéres; felülete hosszan szálazott, selymesen fénylő, csúcsánál kissé deres.
Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben szálas; fehéres; szagtalan vagy enyhén lúgszagú; fanyar ízű.
Fogyaszthatóság: Gyengén mérgező, gyomor és bélpanaszokat okoz.
Előfordulása: Júniustól novemberig, lomberdőben növő, gyakori faj.
Spóra: Rózsaszín; 8-10.5 x 7-8μm; gömbölyded szögletes.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező Nagy döggomba és az ehető Barna csengettyűgomba, Csoportos pereszke és a Tövisaljagomba.
Megjegyzés: A rhodopolium a rhodo előtagból - vörös vagy vöröses (görögül rózsa), valamint a polium-rúd (szár) szavakból. Utalva a lemezek és a tönk színére. Az Entoloma az ókori görög entos -belső, és a loma - szegély szóból ered.
Fajleírás: 1818-ban a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries ítra le és adta az Agaricus rhodopolius tudományos nevet. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át ezt a fajt az entholoma nemzetségbe, így a tudományos neve Entoloma rhodopolium lett.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Entolomataceae |
Nemzetség: | Entoloma |
Fajnév: | rhodopolium |
A faj leírója: | (Fr.) P. Kumm. |
Magyar fajnév: | zöldesszürke döggomba |
Életmód: | talajlakó szaprotróf, mikorrhizaképző(?) |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Zöldesszürke döggomba - Entoloma rhodopolium