Kalap: Kezdetben kúpos, majd lassan kiterülő, de a közepén ilyenkor is kissé csúcsos. 2-10 cm széles. Színe világosszürke, szürke alapon sötétebb szálas vonalakkal sűrűn, sugarasan rajzolt, vagy apró, feketés pikkelyektől tarka. Néha eléggé világos, majdnem fehér, máskor hamvasfekete, ritkábban barnás, többnyire egérszürke, közepén feketés. Kissé nemezes tapintatú kalapbőre csak kb. a feléig húzható le. Széle idősebb korban behasadozó is lehet.
Lemezek: Közepesen sűrűn állók, nem lefutók vagy kissé foggal lefutók, fehérek, szürkésfehérek. Spórapora fehér.
Tönk: Többnyire zömök, rövid, 3-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag. Fehér, szürkésfehér, néha szálasan csíkos, sokszor a kalaphoz hasonló, de világosabb. Hengeres, gyakran egyenletes, máskor felfelé vékonyodó, rostos, de puha húsú. Mélyen ül a földben.
Hús: Merev, de törékeny, a tönkben foszlósan rostos. Fehér, szürkésfehér, szürke. Lisztre, máskor korhadó fenyőtűkre, földre emlékeztető szagú és kissé szappanízű.
Fogyaszthatóság: Bőven termő, és megfelelően elkészítve jó ízű, ehető gomba. Ízét különféleképpen ítélik meg, sokan dicsérik, de vannak akik nem tartják jóízűnek. A kalap bőrét tanácsos lehúzni, lekaparni, mert így jobb ízű. Az elkészítési módtól is sok függ. Sajátos íze miatt régebben rákízű pereszkének nevezték.
Előfordulás: Főleg őszi gomba, többnyire elég későn, csak októberben jelenik meg, és a havazásokig, a nagyobb fagyokig terem. De enyhe télen vagy tavasszal, sőt olykor nyár elején is előjön. Fenyvesben többnyire igen nagy tömegben, seregesen találjuk, különösen homokos, kavicsos talajon.
Spóra: Fehér; 6-7 x 4,5-5 µm; ovális, sima
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Sárguló pereszke, amely lombos erdők talaján, nyáron terem, világosabb fehéres színű, és citromsárgásra színeződik. Ezeken kívül változatos alakja és színe miatt több gombához lehet hasonló. A mérges gombák közül hasonlít rá a Párducpereszke, amely felismerhető arról, hogy zömökebb, nagyobb, barnásszürke kalapján szürkésfeketés széles pikkelyek vannak, tönkje középen vastag, hasas, bunkós. Magashegyi fenyvesekben és bükkösökben terem, nálunk nagy ritkaság. A susulykák hasonló alakúak, nagyságúak, és kalapjuk is sugarasan repedező, lemezeik azonban barnás, szürkésbarna színűek, de kalapjuk színe is eléggé különbözik. A Szürke pereszke, hasonló, de nagyobb kalapja nem pikkelyes, kalapbőre jobban lehúzható, fehér lemezei inkább a sárga felé hajlanak, tönkje is vastagabb, magasabb, sárgásfehér. A Szappanszagú pereszke is hasonlít hozzá, de kalapján hiányoznak a sugaras fekete szálak és pikkelyek, húsa pedig megtörve vöröses lesz. Ezek egyike sem jó, ehető gomba.
Megjegyzés: A terrenum jelentése föld, földi. A tricholoma a tricho- haj és Loma -karima, szegély szavakból áll. Úgy lehetne fordítani, hogy szőrős szélű.
Fajleírás: 1762-ben Jacob Christian Schaeffer írta le és nevezte Agaricus terreus-nak. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át egy új nemzetségbe, ami a jelenlegi besorolása azóta is, és Tricholoma terreum néven ismert.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Tricholomataceae |
Nemzetség: | Tricholoma |
Fajnév: | terreum |
A faj leírója: | (Schaeff.) P. Kumm. |
Magyar fajnév: | fenyő-pereszke |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Fenyő-pereszke - Tricholoma terreum
A gomba bélyegen: