Kalap: Kezdetben domború, végül kissé vagy erősebben is tölcséres, olykor lehet kajla. 4-12 cm széles. Színe fehér, fehéres, krémszínű, halvány okkeres vagy szürkésfehér. Kezdetben többnyire hamvas, ezüstösen selymes, később - különösen átnedvesedve - körben repedező vagy márványos rajzolatú. Olykor kissé ragadós. Széle sokszor hullámosan fodros, karéjos is lehet.
Lemezek: Kissé vagy közepesen lefutók és nem nagyon sűrűn állók. Kezdetben fehérek, később, különösen száradáskor, kissé sárgásra, barnássárgára színeződnek. Spórapora fehér.
Tönk: Változó méretű : lehet karcsú, 5-15 cm hosszú, de többnyire rövid, zömök, inkább 2-8 cm. Vastagsága is 3- 30 mm között változó. Többnyire görbe, felfelé vékonyodó, különösen ha több példány nőtt együtt. Színe a kalaphoz hasonlóan fehéres, fehér, rostos-csíkos, olykor kissé sárgás.
Hús: Rugalmasan merev, a tönkben erősen szálas. Szag és íz: Sajátosan jellegzetes, bár nem feltűnő, kissé édeskés, kellemes, de lehet szagtalan is.
Fogyaszthatóság: Több-kevesebb muszkarint tartalmaz. Néha alig mérgező, de nagyobb mennyiségben fogyasztva halált is okozhat.
Előfordulás: Lombos- és fenyőerdők talaján, de árnyékos, nedves helyeken kertekben is sokfelé gyakori. Főleg esős időben, nyáron és ősszel olykor seregesen jelenik meg. Többnyire csoportosan, vagy legalább 2-3 példány terem együtt, de előfordul egyesével is.
Spóra: Fehér; 4-5 x 3-3.5μm; ellipszoid, sima
Összetéveszthetőség: Abban azonban megegyeznek, hogy több-kevesebb méreganyagot, főleg muszkarint tartalmaznak. A hasonló színű Májusi pereszke, fehér álpereszke és Akác-pereszke nem tölcséres, nem lefutó lemezű. Igen hasonló hozzájuk a többnyire kisebb termetű kis Fehér tölcsérgomba és rokonsága, különösen a súlyosan mérgező parlagi tölcsérgomba. Feltűnően hasonlít még rá a Kajsza lisztgomba is, amelynek lemezei azonban idős korban nem sárgásra, hanem rózsaszínesre színeződnek.
Megjegyzés: A Clitocybe azt jelenti, ferde fej, míg a phyllophila latin eredetű, és a jelentése- szereti a leveleket-, utalva az élőhelyére. A viaszfehér tölcsérgomba egyébként nem egy faj. A több, egymáshoz igen hasonló faj alakban alig különbözik egymástól, főleg a termőhelyben és a termés viszonyokban tapasztalhatók különbségek. Közülük az egyik fenyőerdőben, korhadó fenyőtűkön, másik a lomberdők avarján csoportosan terem, de van az erdőtalajon egyesével és seregesen termő is.
Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le és az Agaricus phyllophilus nevet adta neki. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át ez a fajt a Clitocybe nemzetségbe, amely azóta a jelenleg elfogadott Clitocybe rivulosa tudományos nevet viseli.
Egyéb elnevezések: Lomberdei tölcsérgomba Clitocybe cerussata
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Tricholomataceae |
Nemzetség: | Clitocybe |
Fajnév: | phyllophila |
A faj leírója: | (Pers.) P. Kumm. |
Magyar fajnév: | lomberdei törlcsérgomba |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Viaszfehér tölcsérgomba - Clitocybe phyllophila
A gomba bélyegen: