Kalap: 10-12 cm szélesre nőhet meg. Az okker-sárgás-barnás kalapbőrön sok fehér többnyire egyenletesen eloszlott petty található. Idővel ezeket a fehér burokmaradványokat lemoshatja az eső, így csaknem teljesen eltűnhetnek. A kalap peremén mély, szabályos bordázat figyelhető meg, ami fontos határozó bélyeg.
Lemezek: Sűrűn állók, a tönköt érintők, majdnem szabadok, fehérek, galóca jellegűek. Spórái fehérek, tojásdadok. Spórapora fehér.
Tönk: Karcsú, 5-15 cm magas, 0,5-2 cm vastag, alján különbözőképpen fejlett gumóval. Mindig fehér. Gallérja kezdetben elálló, később többé- kevésbé lelógó, gyakran ferdén áll vagy néha hiányzik. A burok fehér, és belőle csak egy vagy több keskeny, párkányszerű perem marad a gumó szélén. A tönk belül laza, később lehet odvas. A fiatal gomba tönkje rövid és vastag.
Hús: Fehér, puha. Kissé a nyers burgonyára emlékeztető szagú, íze gyengén édeskés.
Fogyaszthatóság: Erősen mérgező. Mérgezése hallucinogén típusú, többnyire csak idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Az ismert kép, hogy "bolondgombát evett", ilyen jellegű mérgezést jelent. Ritkán halálos, de igen súlyos lehet.
Előfordulás: Nyári-őszi gomba. Májustól novemberig terem lomb- és fenyőerdőben. Gyökér kapcsolt gomba. Eléggé gyakori. Többnyire egyenként, néha seregesen terem. Kisebb csoportokban, a szárazabb időszakban is előjön.
Spóra: Fehér; 8-12 x 6-8 µm; ovális-elliptikus.
Összetéveszthetőség: Sok gombával összetéveszthető, elsősorban az ehető, vörösödő húsú Piruló galócával, amely éppen azért fogyasztásra nem ajánlható. A Piruló galócából csak azokat a példányokat szedjük, amelyek valóban pirulnak. Hasonlíthat néha a selyemgombákhoz is, mert a gallér és a kalapon a pettyek a párducgalócán is hiányozhatnak. Néha összetévesztik a Nagy őzlábgombával vagy a Piruló őzlábgombával, pedig ezektől már könnyen megkülönböztethető, mert az őzlábgombák kalapja világos alapon sötétebben felszakadozóan pikkelyes, míg a párducgalócáé sötétebb alapon fehéresen pettyes. Ezen kívül az őzlábgombák tönkje a kalapból csuklósan kifordítható, és gallérjuk eltologatható gyűrű. Összetéveszthető még az Erdei csiperkével is, amelynek kalapján azonban a pikkelyek sötétebbek, lemezei nem fehérek, hanem vörösesbarnák, barnás-feketék, húsa pedig vörösödik.
Megjegyzés: A pantherina név egyaránt utal a kalap barna-fehér foltos megjelenésére, és mutat némi hasonlóságot egy párducra.
Fajleírás: A svájci születésű mikológus Augustin Pyramis De Candolle (1778-1841) írta le ezt a fajt 1815-ben, és nevezte el Agaricus pantherinus-nak.) 1871-ben, Paul Kummer (1834-1912), a német mikológus keresztelte át Panthercap= párducgalócának, azóta a tudományos elnevezése az Amanita pantherina.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Amanitaceae |
Nemzetség: | Amanita |
Fajnév: | pantherina |
A faj leírója: | (DC.) Krombh. |
Magyar fajnév: | párducgalóca |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Párducgalóca - Amanita pantherina