Kalap: 2-8 cm átmérőjű; domború, majd kiterül, közepén gyakran púpos; fehéres, idővel halvány okkeresszürke lesz; felülete csupasz, nyálkás.
Lemezek: A tönkre többé-kevésbé lefutók, ritkán állók, vastagok; fiatalon piszkosfehéresek, krémszínű árnyalattal.
Tönk: 4-12 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag; hengeres, alján elvékonyodó; halvány kalapszínű; felülete nyálkás, csúnyán pelyhes-korpás.
Hús: Vékony, puha, vizenyős; fehéres; erős, édeskés szagú, íze nem jellegzetes; KOH-ra a tönk aljában nem ad színreakciót.
Fogyaszthatóság: Ehető, de ritka, ezért hagyjuk termőhelyén! Nem jóízű gombafaj.
Előfordulás: Augusztustól októberig; lomberdőben, elsősorban tölgy alatt növő, hazánkban elég ritka gombafaj.
Spóra: Fehér; 7-9 x 4-5,5 µm; elliptikus, sima
Összetéveszthetőség: Nagyon hasonlít az ehető Elefántcsont csigagombára, de az bükk alatt nő, és KOH (kálium-hidroxid) hatására a tönk alja narancsbarna lesz. Az ehető barnuló csigagomba termőteste fiatalon szintén fehéres és hasonló szagú, de nyomásra, ill. idősödve rozsdabarnás lesz, és meszes talajú bükkösökben nő. A Sárgapelyhű csigagomba szaga nem kellemetlen.
Megjegyzés: A hygrophorus jelentése víztartó, a hygro=víz és a phorus=megtartó szavakból. A discoxanthus a görög eredetű xanthus=szőke és a disko=lemez szavakból ered.
Fajleírás: 1838-ban Elias Magnus Fries írta le. Majd 1908-ban a brit Carleton Rea (1861-1946) sorolta a jelenlegi nemzetséghez, így a gomba elfogadott tudományos neve hygrophorus discoxanthus lett.
Egyéb elnevezések: Hygrophorus chrysaspis, hygrophorus cossus
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Hygrophoraceae |
Nemzetség: | Hygrophorus |
Fajnév: | discoxanthus |
Fajleíró: | (Fr.) Rea |
Magyar fajnév: | kőrisszagú csigagomba |
Életmód: | |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Kőrisszagú csigagomba - Hygrophorus discoxanthus