Kalap: 3-10 cm átmérőjű;kúpos, majd kiterül, közepén jellegzetes, tompa csúccsal; világos- vagy sötétszürke,gyakran ibolyás vagy idősen barnás árnyalattal; felülete selymesen fénylő, fiatalon sima, majd sugarasan, benőtten szálas, végül kissé pikkelykés lesz, nedvesen tapadós.
Lemezek: A tönk előtt felkanyarodnak, majd foggal ránőnek; fehéresek, kissé rózsás árnyalattal, majd szürkések, élük feketén pontozott, fűrészes.
Tönk: 5-10 cm hosszú,1-1,5 cm vastag; hengeres; fehéres, szürkés, szálas.
Hús: Vékony, elég kemény; fehéres; földszagú, íze keserű, majd csípős.
Fogyaszthatóság: Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.
Előfordulás: Szeptembertől decemberig; savanyú talajon, bükk alatt növő, hazánkban ritka gombafaj.
Spóra: Fehér; 6.5-7.5 x 5-6.5 μm; ellipszoid, sima.
Összetéveszthetőség: Hasonló a mérgező, Csípős pereszke, de annak kalapja hegyesen csúcsos, benőtten szálas, nem pikkelyes, és luc alatt nő. Az ehető Fenyő-pereszke kalapja matt, lemezei éle nem feketés, húsa törékeny, enyhe ízű, és kéttűs fenyő alatt nő. Az ehető Sárguló pereszke lemezei idősödve sárgulnak, lisztszagú, ill -ízű, lomberdei faj.
Megjegyzés: A gomba védett, így hagyjuk a termőhelyén. A tricholoma jelentése: szőrös szélű (kalapszél). A sciodes jelentésére nem találtam utalást. A latin scio- tudást, ismeretet jelent, de ez egyenlőre nem illeszkedik a gombára.
Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le ezt a gombát tudományosan, és az Agaricus sciodes nevet adta neki. A francia természettudós, Charles-Edouard Martin (1847-1937) 1919-ben egy kiadványban sorolta a jelenlegi nemzetséghez, az elfogadott tudományos neve Tricholoma sciodes lett.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Tricholomataceae |
Nemzetség: | Tricholoma |
Fajnév: | sciodes |
A faj leírója: | (Pers.) C.Martín (1871) |
Magyar fajnév: | bükki pereszke |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Bükki pereszke - Tricholoma sciodes