Kalap: 4-10 cm átmérőjű; félgömb alakú, majd domború, végül kissé kiterül; fehéres alapon, többnyire körkörösen elrendezett sorokban, szürkésbarnás, szálas pikkelyekkel fedett; közepe barnás, nem repedezik fel.
Lemezek: Szabadon állók; fiatalon rózsaszínűek, hamar megsötétednek, idővel sötétbarnák lesznek; éle mindig fehéres színű.
Tönk: 8-13 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; karcsú; hengeres, alja kissé gumós; fehéres; felülete pelyhes-szálas; gallérja vékony, fehéres, alsó része szálas-pikkelyes, pereme barnás; alján gyakran micéliumzsinór található.
Hús: Kemény; fehéres; vágásra a kalapban enyhén rózsásodhat; szaga kellemetlen, büdös őzlábgombára emlékeztet, íze enyhe, de kellemetlen.
Fogyaszthatóság: Nem ehető.
Előfordulás: Augusztustól novemberig; fenyvesekben, ritkábban lomberdőben növő, hazánkban ritka gombafaj.
Spóra: Csokoládébarna; 4-6,7 x 3.7-4.5μm; tojásdad alakú, sima.
Összetéveszthetőség: A nagyon hasonló kalapmintázatú, mérgező barnapikkelyű csiperke, húsa kissé sárgul. A hasonló, mérgező Tintaszagú csiperke húsa erősen sárgul, az ehető Erdei csiperkéé vörösödik.
Megjegyzés: Az impudicus jelentése: szégyentelen, erkölcstelen. A gomba védett, így ne szedjük le.
Fajleírás: 1932-ben a brit Carleton Rea (1861-1946) mikológus írta le - aki az egyik alapítója volt a Brit Mikológiai Társaságnak -, és a Psalliota impudica nevet adt. 1951-ben került az Agaricus nemzetséghez a cseh Albert Pilát (1903-1974) mikológus által, így a jelenleg elfogadott tudományos neve Agaricus impudicus
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | impudicus |
A faj leírója: | (Rea) Pilát (1951) |
Magyar fajnév: | nincs |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Büdös csiperke - Agaricus impudicus