Kalap: 2-7 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, de a tetején egy kis púp marad; sötétbarna, szürkésbarna, szárazon kihalványodik, különösen a közepe; felülete selymesen fénylő, sima, csupasz; széle fiatalon begöngyölt, nedvesen bordázott.
Lemezek: Kis foggal a tönkhöz nőttek vagy szabadon állnak, kissé távol állók, szélesek; piszkos fehéresek, szürkések, idővel piszkos vörösesek lesznek; széle gyakran fogazott
Tönk: 2-7 cm hosszú, 0,2-03 cm vastag; hengeres; kalaphoz hasonló színű, a csúcsa és a töve kissé világosabb, ezüstösen fénylő, selymesen szálas, hosszan bordázott, alján fehéren szálas.
Hús: A kalapban vékony, vizenyős, a tönkben szálas; fehéres, halványbarnás; erős lisztszaga és -íze van.
Fogyaszthatóság: Mérgező.
Előfordulása: Márciustól áprilisig; lomberdőben növő, helyenként gyakori faj.
Spóra: Rózsaszín; 8-12 x 7-9μm; öt vagy hét szögű, szögletes alakú.
Összetéveszthetőség: Hasonló a lúgszagú, fanyar ízű, mérgező Zöldesszürke döggomba és az áprilistól májusig rózsafélék alatt növő, ehető Tövisaljagomba.
Megjegyzés: Az entoloma a görög entos-belső, és a loma-szegély, perem szavakból származik. A vernum a latin verna-tavasz szóból származik.
Fajleírás: 1937-ben Seth Lundell (1892-1966) a svéd Uppsalai Egyetemen tudósa írta le és adta az Entoloma vernum nevet. Lundell által adott név az elfogadott, noha sok elnevezésben a nolancea nemzetségbe is besorolták.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Entolomataceae |
Nemzetség: | Entoloma |
Fajnév: | vernum |
A faj leírója: | S. Lundell (1937) |
Magyar fajnév: | tavaszi döggomba |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Tavaszi döggomba - Entoloma vernum