Kalap: 3-6 cm átmérőjű; fiatalon kúposan domború, harang alakú, majd ellaposodik, közepén púpos marad; széle bordás; rózsás, húsrózsás színű, szárazon kifakul.
Lemezek: Szélesen a tönkre nőttek, vagy szabadon állók, hasasok, szélesek, ritkán állók; fehéresek, majd halványrózsásak lesznek.
Tönk: 6-10 cm hosszú, 0,5-0,8 cm vastag; hengeres vagy alul kissé vastagabb; a kalaphoz hasonló színű; felülete sima, a tövénél szöszös.
Hús: Vékony, törékeny, vizenyős; fehéres, halvány rózsás színű; retekszagú és -ízű.
Fogyaszthatóság: Mérgező, muszkarin méreganyagot tartalmaz.
Előfordulása: Júniustól novemberig; lomb- és fenyőerdőben növő gyakori faj.
Spóra: Fehér; 7-9 x 4-5.5μm; ellipszoid, sima.
Összetéveszthetőség: Nagyon hasonlít hozzá a szintén mérgező, kisebb termetű, halványlilás színű Retekszagú kígyógomba. Hasonlít még az ehető, kisebb termetű, ritkább és vastagabb lemezű, nem retekszagú Húsbarna pénzecskegomba.
Megjegyzés: A rosea latin szó és rózsát jelent. A mycena jelentése az ókori görög város Mükéné nevéből származik.
Fajleírás: 1783-ban Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a fajt, és az Agaricus roseus nevet adta a fajnak. A jelenleg elfogadott tudományos neve 1912-ben alakult ki, amikor a porosz származású Eugen Gramberg (1865-1945) átsorolta a Mycena nemzetséghez, így a tudományos neve Mycena rosea lett.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Mycenaceae |
Nemzetség: | Mycena |
Fajnév: | rosea |
A faj leírója: | Gramberg |
Magyar fajnév: | rózsás kígyógomba |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Rózsás kígyógomba - Mycena rosea