Kalap: 2-4 cm átmérőjű; kezdetben félgömb alakú, majd ellaposodik, okkeres hússzínű, sötétbarnás; felülete gyakran ráncolt; széle sima vagy kissé bordázott.
Lemezek: Tönkhöz nőttek, szélesek, távol állók; piszkos fehéresek.
Tönk: 8-10 cm hosszú, 0,1-0,2 cm vastag; hengeres, lefelé kissé vastagodik, majd mélyen gyökerezik a talajban; feketés színű; a csúcsán barna; felülete matt, deres.
Hús: A kalapban vékony, a tönkben szívós, kemény; barnás; feltűnő fokhagymaszagú, édeskés ízű.
Fogyaszthatóság: Ehető, fűszergomba.
Előfordulása: Júniustól novemberig; lomb- és fenyőerdőben, különösen bükkösökben növő, gyakori faj.
Spóra: Krém színű; 7–11 x 6–8 μm; nagyjából elliptikus.
Összetéveszthetőség: Szintén hasonló szagú az apró termetű, vörösbarna tönkű, húsbarnás, halvány vörösesbarnás, ráncolt kalapú, bordás szélű, ehető, fenyőerdőkben növő Barnatönkű fokhagymagomba. Összetéveszthető a réten növő, bőrszerű, ehető, nem fokhagymaszagú Mezei szegfűgomba példányaival.
Megjegyzés: A marasmius jelentése, törékeny, elgyengült. Az allia latinul fokhagymát jelent, az alliaceus- fokhagymára hasonlító.
Fajleírás: Az első hivatalos leírás, mint Agaricus alliaceus Nikolaus Joseph von Jacquin(1727-1817)-től származik 1773-ból. 1838-ban Elias Magnus Fries (1794 - 1878) sorolta be a marasmius nemzetséghez. Ez használt név, ugyanakkor 2005-ből van egy hivatkozás, amely szerint a Mycetinis nemzetséghez sorolják, (Earle ex A.W. Wilson & Desjardin) utalásai alapján.
Egyéb elnevezések: Feketetönkű szegfűgomba Marasmius alliaceus
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Omphalotaceae |
Nemzetség: | Mycetinis |
Fajnév: | alliaceus |
A faj leírója: | (Jacq.) Earle |
Magyar fajnév: | sötéttönkű fokhagymagomba |
Életmód: | fán élő szaprotróf |
Étkezési érték: | nem ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Sötéttönkű fokhagymagomba - Mycetinis alliaceus
A gomba bélyegen: