Kalap: 4-5 cm átmérőjű; fiatalon púpos, kissé domború, majd ellaposodik, de a közepén a púp megmarad, széle kissé aláhajló; átnedvesedve sötétbarna, szárazon világosbarna.
Lemezek: A tönkre ránőnek, keskenyek, sűrűn állók; fehéresek.
Tönk: 5-8 cm hosszú, 0.5-0.7 cm vastag; hengeres, a tövénél kissé megvastagodik; okkerbarnás; felülete fehéren szálas.
Hús: A kalapban puha, a tönkben szálas; fehéres, nincs különösebb szaga és íze.
Fogyaszthatóság: Ehető.
Előfordulása: Áprilistól novemberig; lomberdőben, de különösen füves, bokros területen, útszéleken, parkban növő, gyakori faj.
Spóra: Nagyon halvány krém színű; 7-8 x 4-6μm; ellipszoid, sűrűn szemölcsös.
Összetéveszthetőség: Több hasonló színű és megjelenésű rokon faj létezik, melyek elkülönítése csak mikroszkóp használatával lehetséges. Hasonlít hozzá az ehető Fakósárga pereszke, de ennek a fajnak a kalapja okkerbarna, sárgásbarna színű.
Megjegyzés: A nemzetség neve a melanoleuca az ókori görög melas-fekete, és leucos-fehér szavakból származik. A Melaleuca lényegében újrafogalmazása a nemzetség névnek (megj: a gombák esetében a kettős tudományos név nem állhat két egyforma szóból, mint pl az állatok esetében Vulpes vulpes - róka). A Melanoleuca Melaleuca a típus faja a melanoleuca nemzetségnek, amely mintegy 50 fajt tartalmaz, a nemzetség nem egyértelmű, így napjainkban is több mikológus tanulmányozza.
Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le, aki az Agaricus melaleucus nevét adta. 1911-ben az amerikai William Alphonso Murrill (1869-1957) sorolta be ezt a fajt a jelenlegi nemzetséghez, ezáltal megteremtve a jelenleg elfogadott tudományos nevét melanoleuca Melaleuca.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Tricholomataceae |
Nemzetség: | Melanoleuca |
Fajnév: | melaleuca |
A faj leírója: | (Pers.) Murrill |
Magyar fajnév: | sötétlábú pereszke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Változékony pereszke - Melanoleuca melaleuca