Kalap: 5-12 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik; fehéres szürkés, barnásszürkés színű; nyomásra sárgul; a közepén többé-kevésbé pikkelyesedik, száraz időben bőre felrepedezik.
Lemezek: Szabadon és sűrűn állók; fiatalon rózsaszínű, majd rózsásbarna, végül feketésbarna lesz.
Tönk: 5-10 cm hosszú, 2-3 cm vastag; hengeres vagy lefelé kissé elvékonyodó; fehér színű; a tövénél erősen sárguló; vastag; övszerű gallérja barna peremes.
Hús: Vastag; fehér, elvágva a tönk tövében intenzíven sárgul; kellemetlen vegyszer, fenol szaga van; íze nem jellegzetes.
Fogyaszthatóság: Enyhén mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.
Előfordulása: Májustól novemberig; kertekben, parkokban, temetőben növő, elég gyakori faj.
Spóra: Barna; 5,5-6,5 x 4.3-5.3 μm; nagyjából ovális alakú,
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Ízletes csiperke, a Komposztcsiperke, amelyek hasonló helyen teremnek, de azok nem sárgulnak. Összetéveszthető még az időnként gyengén sárguló, más termőhelyen növő, ehető Akác-csiperke példányaival.
Megjegyzés: Egyes jegyzékek a karbolszagú csiperke (Agaricus xanthodermus), vagy másnéven sárguló csiperke változatának tartják. A Xanthoderma jelentése- sárga bőrű.
Fajleírás: 1876-ban a francia botanikus Léon Gaston Genevier (1830-1880) írta le Xanthodermus néven.
Egyéb elnevezések: Agaricus pilatianus
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | iodosmus |
A faj leírója: | Heinem. |
Magyar fajnév: | fenolszagú csiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Fenolszagú csiperke - Agaricus iodosmus