Kalap: 7-15 cm átmérőjű; fiatalon kissé szögletes alakú, majd kiterül; fehéres színű, felülete apró, fehéres, barnás pikkelyekkel sűrűn borított.
Lemezek: Szabadon és sűrűn állók, viszonylag keskeny; fiatalon rózsás színűek, majd húsrózsásak, végül barna színűek lesznek.
Tönk: 6-10 cm hosszú, 1,5-3 cm vastag; hengeres vagy lefelé vastagodó;fehér; a jól fejlett hártyás gallér alatt a kalaphoz hasonló barnás pikkelyes, a tövénél zónákban repedezett.
Hús: Vastag, fehér, a tönk csúcsán és a kalapban, vágáskor vörösödik; kellemes "csiperkeillatú", jóízű.
Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható.
Előfordulása: Júniustól novemberig; ligetes lomb- és fenyőerdőben, réten, legelőn növő, elég gyakori faj.
Spóra: Feketés-barna; 5-6 x 3-4 μm; elliptikus, sima.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá: a sárguló húsú és vegyszerszagú csiperkék (fenolszagú csiperke, Karbolszagú csiperke, Tintaszagú csiperke) ezektől a vörösödő húsa különíti el. Az ehető Erdőszéli csiperke és Szekszárdi csiperke a pikkelyes tönkkel különíthető el.
Megjegyzés: A benessi nevet Rudolf Benes tiszteletére kapta.
Fajleírás: Agaricus benesii Schaeff. 1774, Psalliota benesii Pilát 1925, Agaricus benesii (Pilát) Pilát [benesi] 1951, még feltöltés alatt.
Egyéb elnevezések: Agaricus squamuliferus
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | benesii |
A faj leírója: | (Pilát) Pilát |
Magyar fajnév: | ligeti csiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Ligeti csiperke - Agaricus benesii