Kalap: 10-15 cm átmérőjű; sokáig domború, majd kiterül; sötétbarna, szürkésbarna; felülete fiatalon sima, idővel szálassá vagy szélesen pikkelyessé válik.
Lemezek: Szabadon és sűrűn állók; fiatalon szürkés színűek, majd húsbarnásak lesznek, végül feketésbarnára színeződnek.
Tönk: 6-12 cm hosszú, 2-4 cm vastag; hengeres vagy bunkós; gallérja vastag, övszerű, a felső része fehéres, alsó része gyakran barnás; a gallér alatt a tönkön múlékony, barnás burokzónák figyelhetők meg.
Hús: Vastag, kemény; fehéres, fiatalon elvágva gyengén vörösödik, később inkább barnul; kellemes csiperkeillata van, idősen komposztszagú, fiatalon dióra emlékeztető ízű.
Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható.
Előfordulása: Júniustól októberig; bolygatott, trágyázott helyen, parkokban, gyakran nagy csoportban termő, nem ritka faj.
Spóra: Barna; 6-7 x 4.5-6 μm; gömbölyded.
Összetéveszthetőség: Összetéveszthető a sárguló húsú vegyszerszagú, mérgező Fenolszagú csiperke gombával, és a fehéres színű, ehető Ízletes csiperke egyedeivel.
Megjegyzés: A vaporarium latinul gőzvezetéket jelent, ami hőt közvetített a római fürdőkben. A jelentés tartalom, vagy eredet nem teljesen tisztázott. Az agaricus nemzetség név Agaria a szarmaták (egy régi iráni nép volt) városának nevéből származik, jelenleg a csiperkék neve, azaz csiperkét jelent.
Fajleírás: Agaricus vaporarius (Pers.) Imbach [vaporaria] (1949). Az első tudományos feljegyzés 1789-ben Schrank nevéhez fűződik, aki Agaricus vaporarius néven hivatkozott rá.
Egyéb elnevezések: Öves csiperke Agaricus vaporarius
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | subperonatus |
A faj leírója: | (J.E. Lange) Singer |
Magyar fajnév: | komposztcsiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Komposztcsiperke - Agaricus subperonatus