Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd sokáig domború, végül kiterül; fehéres, szürkés-rózsás-fehér, öregen sárgás-okker; felülete eleinte sima; majd finoman pikkelyes vagy berepedező. A fiatal példányok kalapja kissé szögletes.
Lemezek: Szabadon és sűrűn állók; fiatalon rózsásak, szürkés hússzínűek, később sötét, csokoládébarnák lesznek.
Tönk: 3-10 cm hosszú, 2-5 cm vastag; hengeres vagy bunkós, néha a tövénél elvékonyodó; fehéres színű. Felülete finoman pikkelyes a gyenge hártyás gallérja alatt; a tönk alján gyakran fehér micéliumzsinór figyelhető meg.
Hús: Vastag; fehér, vágáskor gyengén vörösödő; "csiperkeillatú", néha kissé mandulára emlékeztető, kellemes ízű.
Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható
Előfordulása: Májustól novemberig; főleg homokos talajú legelőkön, réteken, többnyire boszorkánykörben termő, helyenként gyakori faj.
Spóra: Sötét, csokoládébarna; 6,5-8,5×5-6,5 μm; ellipszoid alakú.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a karcsúbb tönkű és sárgulóhúsú, enyhén mérgező Karbolszagú csiperke, míg az ehető Erdőszéli csiperke a vörösödő húsa és kevésbé fejlett gallérja különbözteti meg.
Megjegyzés: A szekszárdi nevet Szekszárdról kapta, ahol gyakori az előfordulása. A litoralis jelentése parti, a maskae valószínű jelentése- patak, ívó.
Fajleírás: Az agaricus maskae nevet Pilát-tól kapta 1954-ben. Agaricus litoralis (Wakef. & A. Pearson) Pilát,
Egyéb elnevezések: Nyomott-tönkű csiperke Agaricus maskae
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | litoralis |
A faj leírója: | (Wakef. & A. Pearson) Pilát (1952) |
Magyar fajnév: | szekszárdi csiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Szekszárdi csiperke - Agaricus litoralis