Kalap: Először félgömb alakú, majd ellaposodó, vékony húsú kalap a mezei csiperkékéhez hasonlóan fehér, sima, ritkán pikkelyes felületű. Gyakran előkerülnek olyan példányok, amelyeknek barna füstfolt van a közepén. A kalapbőr adja az első elkülönítő bélyeget is: dörzsölésre élénksárga lesz.
Lemezek: Nem ennyire jellegzetesek, színűk a kezdeti rózsaszín után ugyanúgy csokoládébarnára változnak, mint az ehető csiperke fajoké.
Tönk: A karcsú tönkön fehér, hártyás gallér található, a töve gumószerűen megvastagodott. Dörzsölésre a tönk bőre krómsárga lesz.
Hús: Többé-kevésbé kellemetlen tinta- vegyszer- vagy karbolszagú, és erősen sárgul.
Fogyaszthatóság: Gyomorpanaszokat okoz, ezért mérgezőnek tekintjük.
Előfordulása: Ez a gyakori gomba hasonló helyeken található, mint az erdőszéli csiperke, nevezetesen kertekben, parkokban, temetőkben, réteken és legelőkön, de erdőkben is. Májustól októberig terem.
Spóra: Sötétbarna; 5-6 x 3,5-4,5 µm; elliptikus vagy tojás alakú, sima
Összetéveszthetőség: Nagyon hasonlít a Mezei csiperke és Erdőszéli csiperke fajokhoz. Összetévesztésük ugyan nem különösebben veszélyes, viszont kellemetlen, esetleg gombaundort válthat ki. A karbolszagú csiperke tönkjén vágáskor azonnal látható krómsárga elszíneződés, amiről ez a gomba felismerhető.
Megjegyzés: Legjobb, ha valamennyi (kb 10 faj), sárgára színeződő és vegyszerszagú csiperkét elkerüljük. A xanthoderma jelentése sárgabőrű. A mai neve inkább a sárguló csiperke.
Fajleírás: 1876-ban a francia botanikus Léon Gaston Genevier (1830-1880) írta le.
Egyéb elnevezések: Sárguló csiperke
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | xanthodermus |
A faj leírója: | Genev. |
Magyar fajnév: | karbolszagú csiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Karbolszagú csiperke - Agaricus xanthodermus
A gomba bélyegen: