Süveg:  5-15 cm magas, 5-8 cm átmérőjű; változó többnyire szabálytalan alakú, általában többcsúcsú, görbült, ráncolt, redős lapokból összenőtt, széle szabálytalanul hullámos; sárgásbarna, barna, vöröses- vagy rozsdabarna.

Termőréteg: A süveg ráncolt felületét borítja.

Tönk:  2-10 cm hosszú és széles; zömök, a süvegnél nem vagy alig rövidebb, hosszirányban vastagon bordázott, barázdás, többüregű; fehéres színű.

Hús: Vastag, merev; fehér; szaga és íze nem jellegzetes.

Spóra: 27-32 × 12-15 µm; széles, elliptikus, olajcseppekkel, kissé hegyes.

Előfordulása: Márciustól májusig, meszes talajú lomberdőben, főleg tölgyesekben, avarban vagy korhadó fatörzsek, tuskók mellett növő, egyes helyeken gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Mérgező.

Összetéveszthetőség: Összetéveszthető a többnyire fenyő korhadékon növő, nem csúcsos süvegű, mérgező óriás papsapkagomba (G. gigas) példányaival, a mérgező Redős papsapkagomba és az ehető Hegyes kucsmagomba és Ízletes kucsmagomba példányaival.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Egyéb latin név: Discina fastigiata

Megjegyzés: A gyromitra görög eredetű a gyro-kerek és a mitra-fejpánt szavakból származik.

Fajleírás: 1834-ben Julius Vincenz von Krombholz (1782-1843) írta le Helvella fastigiata néven. A mai is elfogadott tudományos neve a Gyromitra fastigiata 1895-ből származik és Heinrich Rehm (1828-1916) nevéhez köthető.