Termőtest: 10-20 cm magas, 5-20 cm átmérőjű; korallszerű, az ágak rövidek, vastagok, többszörösen elágazók, ráncos felületűek, kettő vagy több csúcsban végződnek; tönkszerű része vaskos, lefelé elkeskenyedő; fehéres, bőrszínű, sárgásfehér; a fiatal példányok karfiolra emlékeztetnek, idősödve ágaik megnyúlnak; az ágak színe fehéres, sárgás, az ágvégek kezdetben rózsásak, vöröses vagy lilásvörös színűek, később kifakulnak és egyszínűvé válnak.
Termőréteg: Az ágak végén található.
Tönk: A gombának nincs tönkje, kisebb elágazó ágakkal rendelkezik.
Hús: Sajtszerűen merev, törékeny; fehér; nincs különösebb szag, íze fiatalon kellemes, idősebb korban savanykás, kesernyés.
Fogyaszthatóság: Fiatalon ehető. szaga nem jellegzetes, íze gyümölcsre emlékeztet
Előfordulása: Júniustól októberig található. Bükkösökben él, mindig savanyú talajon, egyesével vagy kisebb csoportokban. Viszonylag ritka faj.
Spóra: Halvány-sárga; 13-19 x 5-7.5μm; Hosszúkás ellipszoid, kissé csavart hosszanti sekély barázdákkal díszített.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a gyengén mérgező Cifra korallgomba és a feltételesen ehető Sárga korallgomba.
Megjegyzés: A Ramaria név a Ram-ág, és az ária -rendelkezik, rendezett- szavakból származik. A botrytis latin szó és szőlőfürtöt jelent.
Fajleírás: 1797-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le tudományosan, és adta a Clavaria botrytis nevet a fajnak. A német Adalbert Ricken (1851-1921) mikológus 1918-ban újra határozta, és a Ramaria botrytis néven új nemzetségbe sorolta.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Gomphales |
Család: | Gomphaceae |
Nemzetség: | Ramaria |
Fajnév: | botrytis |
A faj leírója: | (Persr.) Ricken |
Magyar fajnév: | rózsáságú korallgomba |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Rózsás korallgomba - Ramaria botrytis
A gomba bélyegen: