Kalap: Félgömb alakúból kiterülő, 3-15 cm nagy, vastag húsú. A bőre csupasz, vastag, lehúzható. Színe krétafehér, szürkésfehér, sárgásfehér, selyemfényű, de lehet sárgásbarna, középen sötétebb barnás, sima vagy pikkelyes, esetleg cserepesen felszakadozó is. Nyomáshelyeken barnul, vagy esetleg vörös foltos lesz. Széle kezdetben aláhajló.
Lemezek: Nem lefutók, sűrűn-állók, a tönk körül szabadon állnak, a kalap széle felé keskenyednek. A gallér soká borítja őket. Csak az igen fiatal példányokon fehérek, hamar rózsásfehérek, szép rózsaszínűek, majd húsvörösön át vörösesbarnák, végül csokoládészínűek, feketések lesznek. A spórák halvány bíborbarnák.
Tönk: Többnyire egyenletesen vastag, alul kissé gumós, 3-15 cm, de legtöbbször aránylag rövid, csak 3-8 cm hosszú, és I-3 cm vastag. Többnyire tömör, néha kissé odvasodó. Fehér, de lehet sárgásfehér, barnásfehér, különösen a tövén, amely lefelé kissé keskenyedik. Gallérja közepesen vagy jól fejlett, hártyás, fehér, ritkán sárgásfehér, néha leszakadozó, eltűnő.
Hús: A kalapban vastag, eléggé merev. Fehér, nem változó vagy csak kissé rózsásra színeződő. A tönk aljában néha kissé sárgul vagy rozsdás. Kellemes, közismert fűszeres, "csiperkegomba-illatú" (de nem ánizsszagú). A jellegzetes illat szárítva is felismerhető és más gombáktól ez is megkülönbözteti.
Fogyaszthatóság: Sampinyon néven közismert és általánosan fogyasztott gomba. változatosan elkészíthető és kiadós. Jó levesnek, salátának, rántva, húshoz, ételízesítőnek és használható konzervekben, gombaporkeverékekben is. Jól szárad, de sajnos, nedvszívó és penészedő, ezért csak gondosan tárolva tartható el.
Előfordulás: Trágyás, de főleg csak füves helyeken, réteken, legelőkön és erdőszéleken, kertben, utak mentén, ritka akácosban mindenfelé igen gyakori. Fontos gomba, mert az országban sokfelé előfordul, és egész évben tömegesen terem. Már áprilistól, az esők után elég gyorsan megjelenik, és december elejéig hoz termőtestet.
Spóra: Sötétbarna; 6,5-8 x 4-5 µm; elliptikus, sima.
Összetéveszthetőség: Rokonai közül hasonlít hozzá az őzlábcsiperke. Az Erdőszéli csiperke karcsúbb, fehérebb, húsa sárgul. A Sziki csiperke, kalapja táblásan berepedező, szürkés, húsa pedig erősebben vörösödik. Legjobban hasonlít hozzá a Kétspórás csiperke, amelynek húsa csak a lemezek feletti részen rózsaszínű kissé, a tönkben pedig barnuló. Különösen vigyázni kell a Gyilkos galócákkal való összecserélésre. A fő különbség a csiperke sötétedő lemeze és a Gyilkos galóca bocskora, de különbözik a gomba szaga és termőhelye is. A Nagy döggombától megkülönbözteti a csiperke vastag húsú kalapja, gallérja, lehúzható kalapbőre, és az is, hogy a Nagy döggomba lemezei csak rózsaszínűre válnak. A Téglavörös susulyka fiatal, fehérebb példányait is összetéveszthetik kisebb csiperkével. De annak gallérja nincs, lemezei legfeljebb világos fahéjszínűre barnulnak, kalapja kúpos és szálas, rostos, berepedező. A sárguló csiperke is hasonlít hozzá, de az főleg abban különbözik, hogy kellemetlen szagú, és citromsárgára színeződik. Az ehető tarlógombának lemezei fehérek, rózsásfehérek maradnak, és tönkje a kalapból csuklósan kifordítható. A Tejpereszke lemezei is fehérek maradnak, és gallérja sincsen.
Megjegyzés: Az utóbbi időben gyakran lehetett olvasni arról, hogy néhány csiperkefajban megnőtt a nehézfémek (ólom, kadmium) mennyisége. Néhány közülük sokkal nagyobb mértékben képes nyomelemeket, és nehézfémeket tárolni, mint a növények. Forgalmas utak mentén étkezésre ne gyűjtsünk gombát. Gyakran boszorkány körben megjelenő gomba, amely az elhalt növényi anyagon, a boszorkány kör a tápanyag csökkenésével nő.
Fajleírás: Carl Linné 1753-ban írta le, és a neve nem változott a mai napig, a szó a latin campus - mező, terület szóból ered. Több változatát különítették el, amelyek most már önállóan ismertek. például sziki csiperke Quel. (1878), kétspórás csiperke (JE Lange) Imbach (1946), ízletes csiperke (Quel.)
Egyéb elnevezések: Kerti csiperke, sampinyon
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Agaricaceae |
Nemzetség: | Agaricus |
Fajnév: | campestris |
A faj leírója: | L. |
Magyar fajnév: | mezei csiperke, kerti csiperke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Mezei csiperke - Agaricus campestris