Kalap: Félgömb alakú, domború, majd lapos, 5-15 cm nagy, vastag húsú. Színe változó: lila, kékes, zöldes, sárgásszürke, gyakran felhősen foltosan tarka, fiatalon inkább szürke, később kékeslila vagy galambszínű. Többnyire a liláskék és a szürkészöld szín egyidejűleg látható rajta. Felülete többnyire finoman, hálózatosan ráncos. Kalapbőre lehúzható.
Lemezek: Közepesen sűrűn állók, nem vagy csak kissé lefutók, kissé vastagabbak és ellentétben minden más galambgombával - érintésre, a körmöt rajtuk végighúzva nem törnek szét merev üvegszerűen, hanem puhán, rugalmasan elhajolnak. Spórapora fehér.
Tönk: Zömök, vastag, hengeres, feltűnően merev, 5-10 cm hosszú, 1,5-4 cm vastag, fehér, de néha ibolyásan árnyalt.
Hús: Fehér, merev, pattanva törő.
Fogyaszthatóság: Jóízű, ehető gomba, amely kiadós is. Sokféleképpen elkészíthető, de mint minden galambgomba, ez is legjobb más gombákkal keverten, vegyes gombás ételben. A kalap tepsiben sütve (mint a keserűgomba) kitűnő csemege, de jól használható levesbe és salátának is. A galambgombák különösen alkalmasak szárításra, szépen, gyorsan és jól száradnak, színüket is megtartják. A szárított galambgomba könnyen megdarálható gombapornak. Ropogós, merev húsúk konzerválásra is alkalmas. Nyersen is kellemes, dió ízű. Szagtalan.
Előfordulás: Lomberdők talaján egyesével, sokszor nagy mennyiségben is terem a fák alatt, mert gyökérkapcsolt gomba. Nyáron és kora ősszel található. A nyári szárazabb időben is mindenfelé gyakori.
Spóra: Fehér; 7-9 x 5-6 μm; kis szemölcsök vannak rajta.
Összetéveszthetőség: Más gombák közül csak a többi galambgombák lehetnek hozzá hasonlóak. Ilyen pl. a kisebb termetű, ibolyás vagy lila kalapú törékeny galambgomba, amely feltűnően törékeny, morzsolódó és égetően csípős ízű. A fenyő-galambgomba színe is lilás, de lemezei sárgák, tönkje is lilás, és íze égetően csípős. A Dióízű galambgomba lemezei üvegszerűen töredeznek és rozsdafoltosak lesznek, tönkje is alul rozsdabarnás.
Megjegyzés: A Russula lejetése vöröses. A cyanoxantha szó - a cián: kék, és - xantha: sárga vagy szőke- görög szavakból származik, ami a kalap színeire utal. A lemezei rugalmasabbak, mint a legtöbb galambgombánál, ahol a lemezek pattanva eltörnek darabokra.
Fajleírás: 1762-ben a Jacob Christian Schaeffer , írta le és adta a kéttagú tudományos nevét Agaricus cyanoxanthus. 1863-ban a svéd mikológus Elias Magnus Fries sorolta át ezt a fajt a Russula nemzetségbe, létrehozva ezzel a jelenleg elfogadott tudományos (Russula cyanoxantha) nevét.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Russulales |
Család: | Russulaceae |
Nemzetség: | Russula |
Fajnév: | cyanoxantha |
A faj leírója: | (Schaeff.) Fr. |
Magyar fajnév: | kékhátú galambgomba |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha
A gomba bélyegen: