Május hónapban található gombák

Nyúlfülegomba

nyúlfülegomba képe

Otidea onotica

Gomba leírása
Jellemzés: Kis illetve közepes méretű, hosszúkás szamár vagy nyúl fülre emlékeztető alakú. Termőtest: A termőtest maximum 8 (10) cm magas és 6 cm széles lehet. A formája emlékeztet a szamárfülre vagy nyúlfülre, a felálló termőtest szélei többé-kevésbé begöngyöltek. Termőréteg: A termőréteget tartalmazó belső oldal sima tapintású, míg a külső kissé korpás-lisztes, alul ráncos. A gomba kívül szép okkersárga színű, belül narancssárga halványrózsaszín árnyalatai. Hús: A hús fehéres, vékony és törékeny, nincs sem szaga sem íze. Előfordulás: Hazánkban nem gyakori faj. Lombos és tűlevelű erdőkben található, többnyire savanyú talajon nyáron és ősszel. Gyakran csoportos növésű. Spóra: Fehéres; 12-14 x 6-7μm; ellipszoid, sima, két olajcseppel. Megjegyzés: A fülesgombák (Otidea) nemzetségébe 11, nehezen azonosítható fajt sorolnak. A biztos határozás a legtöbb esetben nem lehetséges a mikrobélyegek tanulmányozása nélkül. Az „onotica” jelentése: mint egy szamárfül. Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le ezt a tömlősgombát, és Peziza onitica-nak nevezte el. A német mikológus Karl Wilhelm Gottlieb Leopold Fuckel (1821-1876) 1870-ben sorolta át ezt a fajt a Otidea nemzetséghez Otidea onotica néven, ez a jelenleg elfogadott tudományos neve.

Fehér porhanyósgomba

fehér porhanyósgomba képe

Psathyrella candolleana

Gomba leírása
Kalap: Domborúból laposan szétterülő, 3-12 cm széles. Fehér, olykor kissé sárgás vagy lilás árnyalatú. A kalap széle többnyire pelyhes, csipkés fátyolmaradványokkal. Lemezek: Kezdetben szürkés rózsaszínűek, lilásak, végül sötét vörösbarnára, feketésbarnára színeződnek. Tönk: Karcsú, egyenes, 4-12 cm hosszú és 3-6 mm vastag. Feltűnően törékeny, de rostos állományú. Hús: Fehér, a kalapban vékony, igen törékeny. Előfordulás: Erdőben, erdőszélen, utak szélén, de kertekben is, árnyékos helyeken, a talajon vagy fatörmeléken gyakran seregesen is terem. Olykor egyesével, de többnyire 2-3 példányból álló kis csoportokban jelenik meg. Már kora tavasztól egészen késő őszig sokfelé gyakori. Spóra: Sötét barna; 6.5-9.5 x 4-5μm; elliptikus sima. Megjegyzés: A Psathyrella nemzetség neve a Psathyra szó kicsinyítős formája, amely a görög  psathuros szóból származik, és szalma-szerű, törékeny és morzsalékost jelent. A candolleana asvájci botanikus Augustin Pyramus de Candolle(1778-1841) tiszteletére kapta. Fajleírás: 1818-ban a nagy svéd mycologist Elias Magnus Fries írta le, és adta a Agaricus candolleanus tudományos nevét. (A francia mikológus Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a gombát közel harminc évvel korábban, amelyben ez Agaricus appendiculatus néven szerepelt, azonban az adott név az appendiculatus már használatban volt, és így az ICBN botanikai / mikológiai szabályai szerint Fries névadása elsőbbséget élvez.) A jelenleg elfogadott tudományos neve Psathyrella candolleana 1913-ban  a francia mikológus G. Bertrand nevéhez köthető

Tavaszi rétgomba

tavaszi rétgomba képe

Agrocybe praecox

Gomba leírása
Kalap: Félgömb alakúból szétterülő, középen esetleg kissé púpos, 2-10 cm széles. Színe fehéres, világos okkersárgás, halvány sárgásbarnás. Többnyire csupasz, néha kissé ragadós vagy táblásan repedezett is lehet. Szélén gyakran cafrangos fátyolmaradványok vannak. Lemezek: Tönkhöz nőttek, halvány szürkésbarnásból olajbarnára színeződnek. Tönk: Karcsú, olykor megnyúlt, 4-10 cm hosszú, 2-15 mm vastag. Fehéres, a töve felé sárgásbarnás, tövén gyakran gyökérszerű micéliumrostokkal. Vékony, hamar eltűnő gallérja van. Hús: Merev, a tönkben kissé rostos. Fehér, a tönk töve felé kissé barnás. Előfordulás: Füves helyeken, erdőben, réten, parkokban, kertben, de ház körül is terem. Kora tavasztól kezdve sokfelé igen gyakori. Spóra: Barna, 7.5-10 x 5-6μm, elliptikus, ovális, sima Megjegyzés: Az agrocybe név az agro - mezők, és a cybe- fej vagy kalap szavakból származik. A praecox egy latin szó, jelentése: korán fejlődő vagy korán megjelenő, ami röviden- koraérett. Fajleírás: Amikor 1800-ban Christiaan Hendrik Persoon először írta le ezt a gombát (Agaricus praecox), akkor a legtöbb lemezes gomba az Agaricus nemzetség, tagja volt. A jelenleg elfogadott tudományos névét Agrocybe praecox 1889-ben a svájci mikológus Victor Fayod (1860-1900)-tól kapta. Az új nemzetség Agrocybe tagja lett Agrocybe praecox néven, mint a nemzetség típus faja.

Csíkos pohárgomba

csíkos pohárgomba képe

Cyathus striatus

Gomba leírása
Jellemzés: Egyéb termőrétegű gomba, pohár alakú, kis méretű faj. Termőtest: A fiatal egyedek termőteste tojás, körte vagy orsó alakú, a külső részét vörösesbarna bozontos sörték borítják. Lassan kialakul a tetején egy nyílás, vagyis a bozontos réteg felszakad és alatta egy vékony, fehér színű hártya -az ún. epifragma- látható. A további növekedés során ez a hártya is felhasad, és az így kialakult pohárszerű képződménynek láthatóvá válik a fénylő, fehéresszürke belseje. A pohár belső fala, a rajta levő középpont felé futó kidomborodó lécek miatt csíkosnak tűnik. A felső, éles peremét bolyhos szőrbevonat díszíti. Termőréteg: A pohár alján -mint a tojások a madárfészekben- több, kb. 3 mm átmérőjű, lencse formájú, a termőréteget magába foglaló képződmény fekszik. Ezek a kis képződmények (ún. peridiolák) rövid micéliumzsinórral kapcsolódnak a pohár falához és egy zselészerű anyagba beágyazottan fekszenek. Bennük érnek a spórák. A gomba termőteste általában 1-1,5 cm magas és kb. 1 cm átmérőjű. Hús: jelentéktelen, étkezésre is alkalmatlan. Előfordulás: Elsősorban humuszban gazdag erdőkben található ez a gyakori gomba. Korhadó avaron, ágakon és tuskókon nő, tavasztól őszig. Spóra: Fehér; 15-20 x 8-11 μm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A peridiolákat az esőcseppek röpítik a levegőbe, ilyenkor félméteres távolságra is elszállhatnak. A peridiolán levő finom szál kitekeredik és pl. egy közeli fűszálra csavarodik rá. A peridiola szétesésekor kiszabadulnak a spórák. A Cyathus nemzetség név a görög kyath-kehely, csésze szóból származik. A striatus jelentése csíkos, bordás. (a stria szó eredete is, ami a bőrön megjelenő csikokat jelenti) Fajleírás: 1778-ban a brit mikológus William Hudson (1730-1793) írta le, és ő adta a nevét Peziza striata. 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon sorolta át ezt a fajt a Cyathus nemzetségbe, ami a jelenlegi tudományos neve azóta: Cyathus striatus.

Vöröses kénvirággomba

vöröses kénvirággomba képe

Hypholoma lateritium

Gomba leírása
Kalap: 4-12 cm átmérőjű; fiatalon domború, végül kiterül; közepén narancsos, téglavörös, vörösbarna, a széle felé okkersárga, sárgás színű; felülete sima vagy a széle felé rányomott burokmaradványokkal díszített; peremén gyakran szakadozott, cafrangos fátyolmaradványok láthatóak. Lemezek: A tönkhöz nőttek, sűrűn állók; fiatalon halványsárgák, majd sárgásbarnák, végül olívszürkék, élük világosabb. Tönk: 5-15 cm hosszú, 0,4-1,5 cm vastag; hengeres, sokszor görbe; sárgás, a töve felé téglavörös színű; felülete benőtten szálas, fiatalon pókhálószerű fátyla van, melynek szálas maradványa a tönk felső részében a spóraportól sötétre festődik. Hús: Világossárga, a tönkben barnás; szagtalan, kesernyés ízű. Előfordulása: Májustól decemberig, lombosfák korhadékán csoportosan növő, gyakori faj. Spóra: Lilás-barna; 6-8 x 3-4.5μm; elliptikus, sima. Megjegyzés: Hypholoma név jelentése- gomba szálak (hifák). A lateritium és a sublateritium érdemel némi magyarázatot:  Sub- egyszerűen azt jelenti, alacsonyabban lévő, vagy -alatti. A Laterit - azt jelenti, tégla színű (bár a tégla lehet bármilyen színű),  a legtöbb ember a téglavörös-re gondol, így a tégla szín erre utal. A jelenleg elfogadott egyedi név lateritium így találó elnevezés. Fajleírás: 1762-ben Jacob Christian Schaeffer írta le ezt a fajt és nevezte el Agaricus lateritius-nak. Több mint egy évszázaddal később, 1871-ben a Der Führer in die Pilzkunde kiadványban Paul Kummer sorolta át a jelenlegi Hypholoma nemzetségbe. Az USA-ban a legtöbb mikológus a Hypholoma sublateritium (Schaeff.) Quel. nevet részesíti előnyben.

Zöldes pitykegomba

zöldes pitykegomba képe

Entoloma incanum

Gomba leírása
Kalap: 1,5-3 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül, közepe benyomott, széle bordázott; sárgászöldes, olívzöldes; finoman szálas, pelyhes. Lemezek: Tönkre ránőnek, vékonyak, kissé szorosak; eleinte fehéresek, majd halványsárgásak lesznek, végül rózsássá válnak. Tönk: 3-5 cm hosszú, 0,2-0,3 cm vastag; hengeres; sárgászöldes, a töve felé kékeszöldes, az alja fehéren szálas. Hús: Törékeny, vékony; sárgászöldes, tönkje érintésre, sérülésre kékeszöldes lesz; átható, erős, szúrós egérürülék vagy égett szaruszagú, kellemetlen ízű. Előfordulása: Májustól októberig; füves helyen, útszélen, világos erdőben növő, nem gyakori faj. Spóra: Halvány rózsaszínes; 0,5 -14 x 7,5 – 10,5 µm; hosszúkás, szögletes alakú. Megjegyzés: Az entoloma a görög entos-belső, és a loma-szegély, perem szavakból származik. Az incarnus jelentése- hús színű. Fajleírás: 1821-ben Elias Magnus Fries jegyezte le Agaricus incarnus néven, a jelenlegi nemzetséghez 1969-ben került Hesler által.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

vörösbarna vargánya

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor