Szeptember hónapban található gombák

Gyapjas őzlábgomba

gyapjas őzlábgomba képe

Lepiota clypeolaria

Gomba leírása
Kalap: Eleinte tompán kúpos 4-8 cm-es átmérőt érhet el. Kiterülése után alakja lapos haranghoz hasonlít, de közepén jól kivehető púp marad meg. A fehéres alapszínű kalapbőrt sok apró, nagyon mutatós okkersárga vagy barna, szinte pelyhes pikkely borítja. A kalap közepe sötétebb és sima. A kifejlett gomba szélén is lógnak még burokmaradványok. Lemezek: Fehér vagy krémszínű lemezek eltérő hosszúságúak, kissé hasasok és szabadon állók. Tönk: Maximum 8 cm-es magasságával és 0,4-1 cm-es vastagságával egy karcsú gomba benyomását kelti. A fehér vagy világosbarna szálas, gyapjas felületű tönkön pelyhes, hamar szétfoszló gallér található. A gyapjas felület jellegzetes tulajdonság, innen származik a faj magyar neve is. Hús: Fehér, puha, enyhe gyümölcsillatú és édeskés íze van. Előfordulás: Hazánkban gyakran megtalálható lomb- és fenyőerdőben, erdőszéleken, füves helyen, korhadó fűrészporon, májustól novemberig. Spóra: Fehér; 11-18 x 4.5-7 μm; amygdala (mandula) alakú, sima. Megjegyzés: A clypeus jelentése kerek pajzs, a kalap formája erre emlékeztet. A lepiota a lepis-pikkely szóból ered. A spóra alak az amygdala mandulát jelent, az agy egy részét is nevezik így, amely mandula formájú neuronokat tartalmaz. Fajleírás: 1789-ban a francia Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le, és Agaricus clypeolarius-nak nevezte el. 1871-ben a német Paul Kummer a Lepiota nemzetségbe sorolta, ekkor nyerte el a jelenleg elfogadott tudományos nevét Lepiota clypeolaria.

Foltos fülőke

foltos fülőke képe

Rhodocollybia maculata

Gomba leírása
Kalap: 5-12 cm átmérőjű; fiatalon domború, széle erősen aláhajló, majd kiterül, ellaposodik, gyakran hullámos szélűvé válik; fehéres, rozsdavörös foltokkal tarkított; felülete csupasz, sima. Lemezek: Tönköt nem érintik, szabadon állók, nagyon szorosak, keskenyek; fehéresek, idősen rozsdafoltosak. Tönk: 6-10 cm hosszú, 1-2 cm vastag; hengeres, lefelé elvékonyodik és gyökerező; fehéres, rozsdafoltos; bordázott, szálas felületű. Hús: A kalapban merev, a tönkben rostos; fehér; friss fára emlékeztető szagú; nagyon keserű ízű. Előfordulása: Szeptembertől októberig; fenyőerdőben, ritkán lomberdőben, csoportosan növő, helyenként gyakori faj. Spóra: Tejszín vagy rózsaszínes árnyalatú; 5,5-6,5 x 4.5-5.5 μm; ellipszoid, sima, közel gömb alakú Megjegyzés: A collybia jelentése- kis érme; a rhod- előtag jelentése rózsaszín. A rhodocollybia rózsaszín collybia jelentésben használható. A maculata jelentése foltos. (a magyarban használjuk a makulátlan kifejezést, ami így szó szerint azt jelenti, hogy folt mentes) Fajleírás: 1805 német-amerikai Johannes Baptista von Albertini (1769-1831) és Lewis David von Schweinitz (1780-1834) írták le, Agaricus maculatus néven. A jelenleg elfogadott tudományos neve a Rhodocollybia maculata, Rolf Singer nevéhez fűződik 1939-ből, amikor a Rhodocollybia nemzetségbe sorolta. Korábban a Kummer 1871-be először a collybia nemzetségbe rakta. Ma mindkét névvel találkozhatunk.

Sárgászöld pereszke

sárgászöld pereszke képe

Tricholoma equestre

Gomba leírása
Kalap: 4-13 cm átmérőjű; domború, széle sokáig aláhajló, végül púposan kiterül; élénksárga alapszínű, néha olívzöldes árnyalattal; felülete sötétebb, barnás, apró pikkelyekkel borított, kissé tapadós. Lemezek: A tönk előtt felkanyarodnak, majd foggal ránőnek; kénsárgásak, sárgászöldesek, idősen halványsárgák lehetnek. Tönk: 4-10 cm hosszú, 1-2,5 cm vastag; gyakran elég rövid, és mélyen ül a talajban; hengeres; sárgás; felülete sima vagy kissé szálas-pikkelyes. Hús: Vastag, kemény; fehéres, halványsárgás; lisztszagú és -ízű, enyhe. Előfordulás: Szeptembertől novemberig; savanyú talajon, kéttűs fenyő alatt növő, hazánkban ritka gombafaj. Spóra: Fehér, 5-8,5 x 3-6 µm; sima; elliptikus Megjegyzés: A tricholoma jelentése szőrös peremű, a nemzetséget Fries hozta létre, a név nem túl találó, hiszen a nemzetség tagjainak nagy többségére nem igaz a neve. Az equestre latin eredetű és lovaglást jelent. A kalap nyereg alakúvá terülhet, és a barnás színe a nyeregre emlékeztet. Fajleírás: 1753-ban Carl Linné írta le ezt a feltűnő gombát, a Species Plantarum második kötetében, ahol Agaricus equestris néven nevezte el. 1871-ben a német Paul Kummer mikológus sorolta át ezt a fajt a Tricholoma nemzetséghez, így lett Tricholoma equestre.

Bíbor tinóru

bíbor tinóru képe

Boletus rhodoxanthus

Gomba leírása
Kalap: A kalap 7-20 cm széles lehet, fiatalon félgömb alakú, majd domború, párna formájú lesz, később laposan kiterül. Fehéres barnásszürke, idővel piszkos barnás-sárga, de többnyire a pereménél rózsaszín vagy vöröses árnyalatú. Felülete csupasz vagy legfeljebb kissé nemezes, nedvesen tapadós és a nyomáshelyen foltosodó. Csöves rész: A csövek sokáig világossárgák vagy teltsárgák, idővel sárgászöldek lesznek és nyomásra kékülnek. A pórusok kezdetben a csövekkel azonos színűek, de nagyon gyorsan vörösek, illetve erős kárminvérvörösek lesznek; fiatalon nagyon szűkek, később kerekek vagy szögletesek. Tönk: A tönk 6-16 (20) cm hosszú és 2-6 cm vastag lehet. Kezdetben kicsit hasas-gumós, később többé- kevésbé hengeres, a töve kihegyezett lehet. Sárgás, lefelé bíbor-kárminvörös felületét aprószemű, később megnyúlt, kissé kiemelkedő, vörös vagy bíbor-vérvörös hálózat díszíti. Hús: A kalapban kemény, a tönkben puha hús élénk citromsárga, a csövek fölött és a tönkben teltebb sárga, kissé megkékül, a töve közelében borvörös árnyalatú. Szaga gyenge, enyhe ízű. Előfordulás: Ugyanazok az élőhely igényei, mint a sátántinórunak, és hasonlóan meleg igényes. Hazánkban ritka. Hegyvidéki lomberdőkben, napsütéses, meleg erdőszéleken, vagy az erdő ritkásabb, napsugaras, ligetes részein terem a kánikula heteiben. Nyári, kora őszi faj. Spóra: Olív-barna színű; 10-15 x 4-5,5 μm; ellipszoid, hosszúkás. Megjegyzés: A rhodoxanthus jelentés rózsaszín és sárga. Fajleírás: Boletus rhodoxanthus(Krombh.) Kallenb. 1925

Pikkelyes tinóru

pikkelyes tinóru képe

Strobilomyces strobilaceus

Gomba leírása
Kalap: A kalap átmérője 5-15 cm. Fiatal egyedeknél majdnem gömbszerűen domborodó, az idősebbeknél viszont kiterült. Pereme először begöngyölt, színe szürkésfehér és gyapjas- pelyhes, szétszakadó fátyol köti össze a tönkkel. A fátyol egy része gallérként marad meg a tönkön, a másik része pedig pelyhes, cafatos rojtok formájában lóg a kalap szélén. A kalapot fiatalon szürke vagy feketésbarna színű bőr borítja, ami a növekedés során felszakadozik és széles, elálló, szálas pikkelyekre különül el. Az egyes pikkelyek szálai egy csúcsba futnak össze. Csöves rész: A csövek 1-3 cm hosszúak, a tönkre ránőttek, vagy kissé lefutók, de a tönk körül mindig rövidebbek. A csövek színe először fehéresszürke, majd szürke, később sötétbarna. Nyomásra először vörösre, majd feketére színeződnek. Tönk: A tönk 8-15 cm hosszú, 1-3 cm vastag. Kemény, gyakran kissé görbült. A kalap alatt fehéresszürke, lejjebb piszkos szürkésbarna színű. Hús: A szürkésfehér hús töréskor először megvörösödik, később szürke, végül fekete lesz. Előfordulás: A savanyú talajú, lombos erdőket kedveli, A termőtestek július és október között jelennek meg. Európában nem gyakori faj, nem fordul elő mindenütt, gyakran évekig elmarad. Hazánkban ritka. Spóra: Barna; 9-15 x 8-12μm; ellipszoid, finom hálózatos mintával díszített. Megjegyzés: Közép-Európában a nemzetség egyetlen képviselője. Közép-Afrikában több faj is van ebben a nemzetségben, A floccopus jelentése pelyhes lábú, a latin flocco-bolyt, pehely és pus-láb szavakból ered. Ez a gomba a típus faja ennek a nemzetségnek. A Strobilomyces az ókori görög strobilos , vagyis a fenyőtoboz szóból származik. A fajneve szintén ebből a szóból ered. A gombák esetében nem megengedett az azonos elő- és utónév, ezért itt a nemzetség névhez a myces utótagot illesztették. Fajleírás: 1770-ben az olasz mikológus Giovanni Antonio Scopoli írta le, és adta a kéttagú tudományos nevét Boletus strobilaceus. 1851-ben a brit mikológus Miles Joseph Berkeley (1803-1889) sorolta át ezt a fajt a Strobilomyces nemzetséghez (amit Berkeley maga hozott létre abban az évben).

Fakósárga pereszke

fakósárga pereszke képe

Melanoleuca cognata

Gomba leírása
Kalap: A kalap legfeljebb 10 cm széles, fiatalon majdnem félgömb alakú, idősen korongszerűen kiterült, közepén kis púppal. A felszíne teljesen sima és valamelyest fénylő. A színe feltűnő okker vagy sárgásokker, nedvesen inkább sötétebb barna, szárazon világosabb. Hiányoznak a szürkés tónusok. Lemezek: A lemezek fiatalon fehéresek, később sárgásokker színűek, sötétebb éllel; rövidek, kiöblösödőek, a tönkre ránőttek és sűrűn állók. Rövidebb köztes lemezek is vannak. Tönk: A tönk kb. 4-12 cm magas és 2 cm vastag lehet. Hengeres, töve csak gyengén megvastagodott, fehér alapon finom, okkerszínű szálakkal csíkozott. Hús: A hús kicsit sárgás, a tönkben szálas, savanykás szagú. Előfordulás: Már áprilistól májusig megjelenik, ritkábban szeptembertől novemberig. Élőhelyei a füves tűlevelű erdőszegélyek, a rőzsehulladékok az erdei utak mentén, valamint csalán mellett is nagyon gyakran megtalálható. Hazánkban kevés adat van róla. Spóra: Nem tisztán fehér, halványsárgás tónusú; 7-9,5 x 4-6μm; finoman szemcsés, elliptikus. Megjegyzés: A cognata jelentése rokon, vagy született. A nemzetség neve melanoleuca az ókori görög szó melas -fekete, vagy sötét, és leucos-fehér szavakból származik. A gomba így sötét és fehér, amely a fekete-fehér párosításhoz hasonlatos; a kalap és a lemezek kontrasztja alapján. Az általános nemzetség jellemzőket megtalálod a Rovátkolttönkű pereszke megjegyzésénél. Fajleírás: 1838-ban a svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le, és ő a névadója az Agaricus arcuatus var .cognatus-nak . A jelenleg elfogadott tudományos neve a melanoleuca cognata 1926-tól egy kiadványban megjelent írás nyomán, a francia Paul Konrad (1877-1948) és André Maublanc (1880-1958) nevéhez köthető.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

élénksárga korallgomba

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor