November hónapban található gombák

Fodros papsapkagomba

fodros papsapkagomba képe

Helvella crispa

Gomba leírása
Süveg: 3-8 cm magas, 2-5 cm átmérőjű; kissé csavarodott, ráncolt, gyakran nyereg formájú, két- vagy három szabálytalan lapból összetett, széle hullámos; szabadon áll vagy kissé a tönkhöz nőtt; fehéres, fehéresokker színű. Termőréteg: A lebenyes süveg felületét borítja. Tönk: 4-7 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, lefelé kissé kiszélesedő, hasas; belül szabálytalanul üreges; felületén hosszirányú, kiálló bordák láthatóak, helyenként keresztirányú összeköttetésekkel; kívül-belül fehéres színű. Hús: Vékony, törékeny; fehér színű; nincs különösebb szaga és íze. Előfordulása: Augusztustól novemberig, erdőkben, erdei utak mentén növő, nem ritka faj. Spóra: Fehér; 18-20 x 10-13μm; elliptikus, áttetsző - hyalin (üvegszerű) Megjegyzés: A Helvella egy ősi aromás gyógynövény neve. A crispa latin eredetű, és azt jelent, hullámos vagy gyűrött - utalás a nyeregre, mint eltorzult kalapra. Fajleírás: 1772-ben Giovanni Antonio Scopoli írta le ezt az erdei gombát, amelyet Phallus crispa-nak nevezett el. Ez arra utalt, Scopoli úgy gondolta, hogy közeli rokona a Phallus impudicus-nak (erdei szömörcsög). 1822-ben a svéd Elias Magnus Fries mikológus átsorolta ezt a fajt a Helvella nemzetséghez, és Helvella crispa néven ismerik azóta is.

Rózsástönkű csengettyűgomba

rózsástönkű csengettyűgomba képe

Pluteus roseipes

Gomba leírása
Kalap: A fiatalon többé-kevésbé harang alakú, később ellaposodó kalap legfeljebb 8 (10) cm széles les. Színe barna vagy kormos-sötétbarna, később inkább barnásszürke, de a kalap közepe kissé sötétebb. Felületét finom pelyhek, korpák borítják, ezért bársonyos tapintású. A kalap pereme kissé bordázott. Lemezek: Szép, rózsaszínű lemezek a tönköt nem érintik, sűrűn állók. Tönk: A karcsú tönk 9 cm-re nőhet, a tövén kicsit megvastagodott. A felülete hosszanti szálakkal díszített, gyakran kissé csavarodott, fehéres alapszínű több-kevesebb rózsaszín árnyalattal. Hús: A hús fehéres, de különösen a tönk tövén rózsaszín, gyakran vizenyős és nagyon puha. Előfordulás: Többnyire tűlevelű fák törzsén és hulladékán, főleg hegyvidéki helyeken fordul elő. Hazánkban egy alkalommal került elő, a Bükk-hegységből. Spóra: Rózsaszín; 6,2-8,8 x 5-7 µm; ellipszoid, sima. Megjegyzés: A számos csengettyűgomba faj meghatározása szakirodalom és mikroszkóp használata nélkül többnyire nem lehetséges. Az itt tárgyalt fajnak pl. a kalapbőre szálas hifákból áll, a lemezek felületén pedig hasas, hengeresen megnyúlt végű cisztídák (steril sejtek) vannak. Ezek a bélyegek nem ismerhetőek fel mikroszkóp nélkül. A barna csengettyűgomba kalapbőre is szálas hifákból áll, de a cisztídáinak csúcsán 1-3 horog található. A roseipes jelentése rózsaszín lábú. Fajleírás: 1902-ből az osztrák Franz Xaver Rudolf von Höhnel(1852-1920) nevéhez fűződik a mai neve.

Zöldesszürke döggomba

zöldesszürke döggomba képe

Entoloma rhodopolium

Gomba leírása
Kalap: 5-10 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik, gyakran tompán púpos, végül kissé benyomottá, hullámos szélűvé válik; szürke, szürkéssárgás, világos olívszürke, száraz időben fehéresszürke; felülete csupasz, selymesen fénylő. Lemezek: A tönkre kissé ránőnek, szélesek; fiatalon fehérek, majd rózsás színűek, végül rózsás-hússzínűek lesznek; élük többé-kevésbé behasadozó. Tönk: 5-12 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; hengeres vagy lefelé elvékonyodó; fehéres; felülete hosszan szálazott, selymesen fénylő, csúcsánál kissé deres. Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben szálas; fehéres; szagtalan vagy enyhén lúgszagú; fanyar ízű. Előfordulása: Júniustól novemberig, lomberdőben növő, gyakori faj. Spóra: Rózsaszín; 8-10.5 x 7-8μm; gömbölyded szögletes. Megjegyzés: A rhodopolium a rhodo előtagból  - vörös vagy vöröses (görögül rózsa), valamint a polium-rúd (szár) szavakból. Utalva a lemezek és a tönk színére. Az Entoloma az ókori görög  entos -belső, és a loma - szegély szóból ered. Fajleírás: 1818-ban a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries ítra le és adta az Agaricus rhodopolius tudományos nevet. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át ezt a fajt az entholoma nemzetségbe, így a tudományos neve Entoloma rhodopolium lett.

Apró szegfűgomba

apró szegfűgomba képe

Marasmius epiphyllus

Gomba leírása
Kalap: Sok örömet szerez a természetbarátoknak, ennek a gombának a keresése és megtalálása. Nagyon figyelni kell, hogy rábukkanjunk, mert a kalap alig szélesebb 0,5-1 cm-nél. Inkább egy vékony hártyából, mint húsból áll és egy kis esernyőnek tűnik. Csak az idősebb példányok válnak lapossá. A kalap bőre kissé ráncos és kifejlett állapotban is tejfehér marad. Lemez: A lemezek nagyon távol állók, érszerűek és kissé lefutóak. A kalaphoz hasonlóan fehérek maradnak. Tönk: Ilyen apró gombánál a tönk inkább cérnára vagy fonálra emlékeztet. A csúcsán fehér, a bázis felé haladva a színe barnába megy át. Hús: inkább fátyolszerű, nagyon vékony. Előfordulás: Többnyire valóban lehullott lombleveleken található, de előfordul korhadt növények szárain és fadarabokon is. Ősszel terem. Hazánkban eddig még nem ismert. Spóra: Fehér. Megjegyzés: Nehéz észrevenni, ezért célirányosan kell keresni. Az aprócska gomba fajneve epiphyllus, ami mindent elmond az élőhelyéről: „epi" jelentése fel, a „phillos" levelet jelent (mindkettő görög szó). Fajleírás: 1801-ben Pers írta le először ezt a kis gombát, majd 1838-ban Elias Magnus Fries adta a jelenleg is elfogadott tudományos nevét. Több neve is volt már, de a Fries által leírt az elfogadott.

Ligeti csiperke

ligeti csiperke képe

Agaricus benesii

Gomba leírása
Kalap: 7-15 cm átmérőjű; fiatalon kissé szögletes alakú, majd kiterül; fehéres színű, felülete apró, fehéres, barnás pikkelyekkel sűrűn borított. Lemezek: Szabadon és sűrűn állók, viszonylag keskeny; fiatalon rózsás színűek, majd húsrózsásak, végül barna színűek lesznek. Tönk: 6-10 cm hosszú, 1,5-3 cm vastag; hengeres vagy lefelé vastagodó;fehér; a jól fejlett hártyás gallér alatt a kalaphoz hasonló barnás pikkelyes, a tövénél zónákban repedezett. Hús: Vastag, fehér, a tönk csúcsán és a kalapban, vágáskor vörösödik; kellemes csiperkeillatú, jóízű. Előfordulása: Júniustól novemberig; ligetes lomb- és fenyőerdőben, réten, legelőn növő, elég gyakori faj. Spóra: Feketés-barna; 5-6 x 3-4 μm; elliptikus, sima. Megjegyzés: A benessi nevet Rudolf Benes tiszteletére kapta. Fajleírás: Agaricus benesii Schaeff. 1774, Psalliota benesii Pilát 1925, Agaricus benesii (Pilát) Pilát [benesi] 1951, még feltöltés alatt.

Gyökeres álpereszke

gyökeres álpereszke képe

Leucopaxillus macrocephalus

Gomba leírása
Kalap: 10-30 cm átmérőjű; fiatalon domború, széle sokáig begöngyölt marad, majd lassan ellaposodik; okkeres, okkerbarna, idősen barnás; felülete nemezes, széle fiatalon bolyhos, idősen lecsupaszodik és kissé bordássá válik, bőre helyenként pikkelyesen felrepedezhet. Lemezek: Foggal a tönkhöz nőttek; fiatalon fehéresek, majd krémszínűek, végül sárgásak lesznek, idősen gyakran rozsdafoltosak. Tönk: 6-16 cm hosszú; 4-8 cm vastag; vaskos, hasas, alja répaszerűen gyökerező; gyakran csoportos; fiatalon piszkosfehéres, majd okkerbarnás lesz; felülete nemezes, szálas. Hús: Vastag; fehéres, a tönk felső részében márványozott; megvágva jellegzetes, kukoricabajusz-szagot áraszt, íze kellemes. Előfordulás: Májustól novemberig; tölgyesekben, elsősorban idős tölgyfák alatt növő, hazánkban egyre ritkábban előforduló, védett gombafaj. Spóra: Fehér vagy enyhe krém színű; 4,5 -6,5 x 3-4,5 μm; tojásdad alakú, sima. Megjegyzés: A természetközeli, idős tölgyesek gyérülése veszélyezteti a faj fennmaradását, amit az utóbbi 20 év csökkenő előfordulási adatai is alátámasztanak. A hatalmas termetű és tömegű (az eddig talált legnagyobb példány 1,75 kg volt) gomba feltűnő jelenség, mely étkezésre csábíthat. A leucopaxillus jelentése: a leuco=fehér és a paxillus=bot szavakból származik. A macrocephalus görög eredetű a makros=nagy és a kefalé=fej szavakból. Fajleírás: 1874-ben Stephan Schulzer von Müggenburg írta le először Agaricus macrocephalus néven. 1943-ban Huijsman a Squamanita nemzetséghez sorolta, végül 1966-ban nyerte el jelenlegi tudományos nevét Bohus Gábor(1914-2005) által, aki a Leucopaxillus nemzetségbe sorolta.

Az adatbázisból elérhető gombák:

Összes gomba:421
Védett gombák:67
Ehető gombák:245
Mérgező gombák:61
Nem ehető gombák:115
Feltételesen ehető gombák:20
Árusítható gombák:58
close ablak



Gombahatározó oldalról..

sziki csiperke

Üdvözöllek a Gombaportál nevű oldalon! A gombahatározó oldal gombakedvelők, gyűjtők természet kedvelők segítségére jött létre.

Segítséget nyújt a gombák megismerésében bárkinek, legyen az kezdő vagy már rutinos gombász. Az étkezésre szánt gombát mindig mutasd meg, a gombaszakértőnek! A gombahatárzó nem helyetesítí a gombaszakértőket, az oldal folyamatos fejlesztés allat áll, köszönöm hogy megnézed és segítesz fejleszteni...

Piros Gábor